Agrárviták a CEFTA-ban

A jelenlegi formájában már nem alkalmas arra a CEFTA (Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás), hogy az agrárkereskedelem további liberalizációjához hozzájáruljon – mondta a szervezet tegnapi kormányfői csúcstalálkozóján, Varsóban Orbán Viktor kormányfő, aki a CEFTA korszerűsítését sürgette.Összességében a CEFTA-n belüli áruforgalomnak alig 10 százalékát teszi ki az agrárkereskedelem, azonban a szervezet képtelen túllépni az agrárvám-vitákon. Tegnap Varsóban a hét tagország miniszterelnöke egyetértett abban, hogy a CEFTA jelentősen hozzájárult a régióbeli országok közötti kereskedelmi akadályok lebontásához, viszont többen is szóvá tették, hogy az agrárkereskedelem vitás kérdésein még nem sikerült túllépnie a szervezetnek.A jelenlévők közül Orbán Viktor kormányfő fogalmazott a legélesebben, amikor azt mondta: a CEFTA jelenleg alkalmatlan a mezőgazdasági termékek kereskedelmének további liberalizálására, mert az ehhez szükséges egységes akarat hiányzik a szervezetből. Ma már odajutottunk – mondta a kormányfő –, hogy több agráráru vonatkozásában kedvezőbb feltételekkel kereskedhetünk az Európai Unióval, mint egyes CEFTA-n belüli országokkal.A vitakezelés rendszere sem megfelelő, ezt a véget nem érő vámalkuk is igazolják. Ezért az agrárkereskedelem mielőbbi fejlesztése mellett Orbán Viktor arra is javaslatot tett, hogy a vitás kérdések megoldására a vitázók vonjanak be egy független harmadik felet. Magyarország fölajánlotta azt is, hogy az ehhez szükséges törvényi hátteret kidolgozza.A Magyar Nemzet kérdésére a kormányfő közölte: javaslatukra csekély fogadókészség mutatkozott, mert azok az államok, amelyek még nem integrálódtak elég mélyen az Európai Unió normáihoz, általában félnek olyan döntéshozatali elbíráló fórumokat létrehozni, amelyeken harmadik fél is részt vesz.Bizonyos magyar agrárcikkekkel szemben Lengyelország és Románia alkalmaz leginkább védintézkedéseket a CEFTA-n belül. Lengyelország például tavaly márciusban megvonta a sertés- és baromfihús kedvezményes vámját a magyaroktól, így a 25–28 százalékos eredeti vámtétel hatvan százalék fölé emelkedett, ami gyakorlatilag ellehetetlenítette e termékek lengyelországi exportját. A kormányfő erre a felvetésre azt mondta, hogy elviselhetetlenül és elfogadhatatlanul magas vámokat szabott meg Lengyelország és Románia e két termékre, amelyek tekintetében sokkal kedvezőbb vámfeltételeket biztosít számunkra az Európai Unió. Ha ez az ellenállás tartósnak bizonyul – mondta Orbán Viktor –, akkor a jelenlegi szintről már képtelen lesz továbbfejlődni a CEFTA, sőt lassan már azért kell küzdeni, nehogy visszalépjen a kedvezményes vámok biztosításától.Amennyiben nem változik a jelenlegi gyakorlat, akkor csak az eddigi eredményeit tudja megőrizni a szabadkereskedelmi megállapodás, pedig sokkal több lehetőséget rejt, mint amit eddig a tagok kihasználtak. A CEFTA célja éppen az – mutatott rá a magyar kormányfő –, hogy a még nem EU-tag, de azzal társulási szerződést kötött államok között rendkívül kedvező kereskedelmi kapcsolatrendszer alakuljon ki. Az ipari termékek esetében jövő év januárjától gyakorlatilag megszűnnek a vámok, s ha az agrárkereskedelemben nem sikerül további kereskedelmi kedvezményeket kivívniuk a feleknek, úgy elmondható lesz, hogy teljesítőképessége határához érkezett el a volt KGST-országok többségének kezdeményezésére megalakult szabadkereskedelmi egyezmény.A magyar miniszterelnök felhívta a társulás figyelmét arra is, hogy a jelenlegi problémák megoldása mellett a szervezet bővítésére fel kell készülnie. A CEFTA-tagságnak feltétele a kereskedelmi világszervezeti tagság, valamint az EU-val megkötött társulási megállapodás. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy Horvátország már tagja a kereskedelmi világszervezetnek, és jövőre várhatóan az EU-társulási megállapodást is aláírja, tehát teljesíti a CEFTA-tagsághoz szükséges feltételeket.