Apokalipszis – nem most

Az eddigi előrejelzésekkelszemben 2030. szeptember 21-én mégsem lesz világvége. Legalábbis a 2000 SG 344 nevű aszteroidaáldásaitól ezen a naponmegmenekülünk.Múlt pénteken a NASA és a Nemzetközi Csillagászati Egyesület (International Astronomical Union) hívta fel a figyelmet a 2000 SG 344 névre elkeresztelt aszteroidára, amely az aznap délelőtt közzétett számítások szerint csillagászati léptékkel mérve jó eséllyel, 1:500 valószínűséggel találta volna el bolygónkat (az eddigi előrejelzések közül ez volt az első ebben a magas valószínűségi tartományban).Az előzetes becslések szerint a kérdéses objektum átmérője 30–70 méter, ami már eleve csökkentette az esetleges katasztrófa bekövetkeztének esélyeit: egy hetven méter átmérőjű meteor becsapódása ugyan száz hirosimai atombomba pusztító erejével is egyenértékű lehet, ám egy harmincméteres szikladarab a légkörbe érve akár teljesen el is éghet, és így el sem éri a Föld felszínét. Néhány órával a bejelentést követően viszont máris korrigálták az előrejelzést: egy korábbi űrfelvétel tanulmányozását követően a kutatók úgy módosították a hírt, hogy a 2000 SG 344 ötmillió kilométer távolságban halad majd el a Föld mellett.Ráadásul a legújabb feltételezések szerint a kérdéses objektum nem is aszteroida: valamelyik korábbi Apollo űrhajó egyik rakétafokozatának maradványáról lehet szó, amely az űrhajó indítását követően kerülhetett Föld közeli pályára.Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Föld Nap körüli útját keresztező pályán keringő aszteroidákat nem kell komolyan vennünk. A veszély felmérésére indított NASA-program, a Spaceguard Survey ez idáig kétszáz olyan Föld közeli és egy kilométernél nagyobb átmérőjű aszteroidát térképezett fel, amelyek – bolygónkkal való ütközésük esetén – komolyan veszélyeztethetik a földi életet. (Egyesek úgy vélik, hetvenmillió évvel ezelőtt hasonló kataklizma okozta a dinoszauruszok kipusztulását.) Becslések szerint még további 1800 hasonló objektum vár felfedezésre.A Spaceguard Survey szakemberei úgy vélik, hogy a rendelkezésre álló űrteleszkópok segítségével huszonöt éven belül az összes ilyen aszteroida pályájáról pontos adatokkal rendelkezhetünk. Így abban az – egyébként kis valószínűséggel bekövetkező – esetben, ha egy ilyen objektum konkrét veszélyt jelentene Földünkre, a katasztrófát évtizedekkel előre jelezni lehetne. Ez az idő pedig már a mai technikai színvonal mellett is elegendő lenne arra, hogy felkészüljünk a fenyegető objektum pályájának megváltoztatására vagy az aszteroida elpusztítására.