Belgrád Koszovó státusáról

Elfogadhatatlan Koszovó függetlensége – válaszolt a Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök vezette Szerbiai Demokrata Párt Ibrahim Rugova koszovói albán vezetőnek a nyugat-európai országokhoz és az Egyesült Államokhoz, de Szerbiához is eljuttatott követelésére, hogy ismerjék el Koszovó önálló státusát. Belgrád részéről ez demokratikus gesztus lenne, fogalmazott Rugova, aki egyben bírálta is az új elnököt, hogy álláspontja Koszovóról lényegében nem különbözik Milosevicsétől. Belgrád pedig azt rója fel Pristinának, hogy elutasítja a felkínált széles körű autonómiát.Mindeközben – ha a szerb lapok nem is írnak róla – ellentétek robbantak ki a Szerb Demokratikus Ellenzék (DOS) vezetőségében, konkrétan Kostunica és Zoran Djindjics között. Kostunica – hatalmát erősítendő – védelmébe vette a katonai és rendőrségi vezetőket, Djindjicsék pedig radikálisabb változásokat akarnak. Milosevics embereinek tisztségben hagyása pedig szerintük igen lelassítja vagy felemássá teszi a rendszerváltozást.Az új jugoszláv kormány – ez volt a DOS egyik konkrét választási ígérete – megszüntette a megalázó és jogsértő határátlépési illetéket. A jugoszláv polgárok eddig e címen kétszáz dinárt (ezer forintnak megfelelő összeg) voltak kötelesek fizetni. A gépkocsit ennek kétszereséért engedték át a határon.A kormány első intézkedései közé tartozik a nagykövetek hazarendelése. Ilyen utasítást kapott Vladiszlav Jovanovics ENSZ-nagykövet, volt külügyminiszter és Rados Szmiljkovics bécsi nagykövet. Mindketten Milosevics emberei.