CEFTA: a kiélezett vámalkuk folytatása

Varsóban tárgyalnak ma a CEFTA tagországainak miniszterelnökei. Céljuk a régió kereskedelmi korlátainak lebontása, bár félő, hogy újra a szakértői viták kereszttüzében találják magukat a kormányfők. Már az is sikernek minősül, ha a tagok nem lépnek vissza az eddigi vámkedvezményektől.Elszaporodtak a piacvédelmi intézkedések a CEFTA-ban, az agrárcikkek importját próbálja fékezni néhány ország, ami Magyarországnak, mint nettó exportőrnek, bevételkiesést jelent. Sovány vigasz, hogy a CEFTA legfelsőbb fórumán, az úgynevezett vegyes bizottságban a magyarok mellett már mások is szót emeltek a 1998-ban és ’99-ben erőszakosan kiterjesztett piacvédelmi intézkedések ellen. A vegyes bizottság szorgalmazta, hogy protekcionista importkorlátozást a tagok csak abban az esetben foganatosítsanak, és csak addig tartsanak érvényben, míg az import tényleges belső piaci zavarokat okoz.Ez az elv alapkövetelmény a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) is, de a „mini-WTO”-ban, azaz a CEFTA-ban nem mindig érvényesül. Ez nem csoda, hiszen a tagok agrártámogatási eszközei eltérőek, s ehhez a sokszínű eszközrendszerhez kell igazítaniuk a kereskedelmi szabályokat is, ami rendkívül nehézkesnek bizonyul. A restrikciók egyáltalán nem, vagy alig-alig szűnnek. Olyannyira, hogy ma már több ország esetében is fölmerül: komolyan gondolják-e a CEFTA-ban vállalt kötelezettségeiket?Tavaly valóságos vámcsatát vívtak a magyarok és a lengyelek, amikor Varsó rendre korlátozta a magyar búza, kukorica, sertés- és baromfihús, valamint a paradicsompüré importját. Azóta – kormányfői közbenjárásra – a lengyelek enyhítették némiképpen a magyar termékek importjával szemben tanúsított szigort, de csak kvóták megnyitására hajlottak, miközben egymillió tonna búzát vámmentesen fogadnak. Szlovénia és Románia a magyar húsfélék beszállítását korlátozza. A védintézkedések eltörlésére vonatkozó magyar kérelmet a lengyel és a román fél elutasította, a szlovének azonban elfogadták. A Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Balás Péter korábban egy sajtótájékoztatón azt mondta, félő, hogy a CEFTA idei kormányfői csúcsértekezletén is a viták kapnak szerepet, pedig éppen most lehetne további agrárkereskedelmi kedvezményeket adni, hiszen az áruhiány miatt egyetlen országnak sem kell importdömpingtől, annak belpolitikai következményeitől tartania. Mégis tartani lehet tőle, hogy a kormányfői értekezletet feszültté teszi a „lengyel–román lobbi”. A két ország agrárminiszterei korábban nagyon élesen bírálták a magyarokat. Az Evenimentul Zilei román napilap beszámolója szerint Ioan Muresan román és Artur Balasz lengyel miniszter egyedül Magyarországot tette felelőssé az egyes CEFTA-tagok agrárpiacán kialakult válságokért. Azt mondták, hogy Magyarország zavarja leginkább a „szabad piacok rendjét”, mert nagymértékű exporttámogatása a CEFTA-országokban a még elviselhetőnél is alacsonyabb szintre szorítja az agrártermékek árát. Ioan Muresan és Artur Balasz azt az álláspontot képviselte, minden exporttámogatást fel kell számolni, ha a tagországok csökkentik vagy eltörlik egymással szemben az agrárvámokat. Nyitott kapukat döngetett a két miniszter, hiszen a magyarok mindkét országnak felajánlották, hogy román és lengyel relációban is megszüntetik az agrárexport támogatását, ha a két ország eltörli a vámokat. Ezt nem említette a két miniszter, így nem kétséges, hogy politikai céloknak rendelték alá rendkívül éles nyilatkozatukat. Mindemellett Artur Balasz lengyel miniszternek arról is tudnia illett, hogy a magyar gabona exportjához, amelynek importját szintén erőteljesen korlátozza Varsó, nem ad támogatást a kormány.

---