Csalók Dél-Afrikából is

Már nemcsak Nigériából, hanem Dél-Afrikából is küldenek a hazai gazdasági és pénzügyi élet szereplőinek illegális üzleti ajánlatokat tartalmazó faxokat – derül ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) internetes honlapjából. Az NBH ezért kéri az érintettek jelentkezését.Nigériai cégek és magánszemélyek az 1980-as évek közepétől nemzetközi pénzügyi visszaélésekbe kezdtek – mint arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt. A világ legkülönbözőbb tájaira küldött leveleikben arra kérik a címzetteket, nyújtsanak segítséget több millió dollár kimenekítéséhez az országból európai bankokon keresztül, és ők ezért 20-40 százalékos jutalékot fizetnek. Kezdetben amerikai és nyugat-európai cégeket kerestek meg, néhány éve azonban magyarországi vállalatokat, intézményeket, közéleti és magánszemélyeket is.A kínálat is bővült: ajánlanak hitelt, ingatlant, olajat piaci ár alatt, vagy elvállalják cégek, termékek bevezetését a nigériai piacra. Előfordul, hogy nonprofit szervezeteknek, magánszemélyeknek ismeretlen jótevőtől származó örökség átutalását jelzik. Tenderfelhívásokat küldenek, és a bűnözők „garantálják”, hogy a kiszemelt cég, magánszemély a megbízást megkapja, ha a pályázathoz szükséges okmányokat megvásárolja. Az ajánlatban szerepel, hogy a befizetés ellentételezéseként túlszámlázás jogcímén visszafizetik az esedékes összeget. A feladók a „tényleges üzleti egyezség” megkötéséhez hivatalos papírokat kérnek a „partnertől”.Miután megkapták az okmányokat, valamilyen előre nem látható problémáról – például váratlan kormányzati intézkedésről – értesítik az üzletfelet, és ezért egy bizonyos összeg előzetes átutalását kérik.A bizalomkeltés céljából a partner számlájáról első alkalommal nem is hívják le a pénzt. Újabb álhivatalos papírokat küldenek, majd a számláról már leemelik az összeget. Egyes esetekben a bűnözőknek sikerült a áldozatukat meggyőzni, hogy utazzon Nigériába, és ott zsarolással, erőszakkal kényszerítették az üzlet megkötésére. Becslések szerint hetente több ezer ilyen küldeményt továbbítanak. A neveket és címeket telefonkönyvekből, üzleti címjegyzékekből és az internetről szerzik be. Az ajánlatokat gyakran faxon továbbítják, ezzel is nehezítik a bűnüldöző szervek tevékenységét. Az NBH tájékoztatása szerint most már Dél-Afrikából is érkeznek a nigériaiakéhoz hasonló ajánlatok Magyarországra.