Dél-alföldi számvetés

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék összefogásával létrejött dél-alföldi régióban 1,3 millió ember él, s minden ötödik a három megyeszékhely valamelyikén. A legújabb felmérések szerint Békéscsabán a mezőgazdaságban és a vendéglátásban arányaiban több vállalkozás tevékenykedik, mint Kecskeméten vagy Szegeden. Kecskeméten az ipari és az építőipari, míg Szegeden az ingatlanügyletek, a gazdasági szolgáltatási ág a súlyosabb. 1999 elejéig 111 milliárd forintnyi külföldi tőke áramlott a Dél-Alföld huszonnégyezer vállalkozásába.A 111 milliárd forintból ötvenhatot Szegeden fektettek be. Ez az összeg Békéscsaba adatának tizenegyszerese, míg Kecskemétének ötszöröse. Szegeden ötvenhét vállalkozásból ötvenkilenc százalék francia, huszonkettő holland, míg öt amerikai tőkével működik. Kecskeméten negyvenöt vállalkozást vontak be a megfigyelésbe, amelyekben az angol tőke a külföldi beruházások közel felével állt az első helyen.Békéscsabán tizenhat vállalkozás adatai alapján az osztrák tőke tette ki az összes külföldi befektetés mintegy felét, majd a svájci és az amerikai beruházások a legjelentősebbek. Az utóbbi tíz év alatt módosult a szóban forgó három település gazdasági szerkezete, a nagyvállalatok helyére kisvállalkozások léptek. A három város iparában legnagyobb súllyal a mezőgazdasági termékek feldolgozása szerepel. Hiányoznak a fejlődést hordozó gépipari ágazatok. Az élelmiszeripar Békéscsabán az ipari dolgozók több mint negyven százalékát, Kecskeméten csaknem harminc százalékát, Szegeden pedig több mint egynegyedét foglalkoztatja. Kecskeméten az élelmiszeripar után második helyen a gépipar, míg Békéscsabán és Szegeden még mindig a textíliák és a textilruházati termékek gyártása áll. Kecskeméten már két ipari park is működik.