Európa védelméről

Az euroatlanti együttműködés jövője, az európai országok védelmi képességeinek fokozása szerepelt az Atlanti Szerződés Társasága (ATA) budapesti konferenciájának tegnapi témái között.A politikai, katonai, gazdasági, oktatási bizottságok egész nap folytatták munkájukat. A védelmi bizottság ülésén az európai biztonsági és védelmi politika kialakításáról, az európai NATO-, illetve EU-tagországok védelmi képességeiről tanácskoztak. Az előadók között Gyarmati István, korábbi honvédelmi minisztériumi államtitkár annak a véleményének adott hangot, hogy a 60 ezer fős európai gyorsreagálású haderő kiállítása késni fog a kitűzött 2003-hoz képest – mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nem lehet majd bevetni, de akkorra még nem lesz teljes képességének birtokában.Lars Wallin, a svédországi európai biztonságtanulmányozási csoport szakértője a balti térség biztonsági rendszerének kidolgozatlanságára figyelmeztetett. Szerinte a skandináv térséggel együtt itt továbbra is fenn kell tartani az erők területvédelmi jellegét, hiszen ezek az országok határosak Oroszországgal és Belorussziával.John Lis, a NATO parlamenti közgyűlése védelem- és biztonságpolitikai bizottságának amerikai igazgatója lapunk kérdésére elmondta: mind az amerikai, mind az EU-döntéshozók optimistán figyelik az európai védelmi fejlesztéseket. Mindazonáltal a tengerentúlon nagy csalódásként élnék meg a transzatlanti kapcsolatok leghívebb támogatói, ha az európai védelmi reformok kudarcba fulladnának. Kérdések merülhetnének fel az együttműködéssel, illetve a partnerséggel kapcsolatban is. Az európai fejlesztésekkor célszerű elkerülni a képességek felesleges megkétszerezését – hangsúlyozta Lis.