Ezredvégi kérdések

Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk? – ez a kötet címe, amely a szegedi Tiszatáj Könyvek sorozatában a közeli napokban jelent meg. A kötetben (amelynek címe Paul Gauguin francia festő egyik utolsó nagyszabású festményére utal) írók, tudósok, bölcselők és politikusok mondják el véleményüket napjaink égető kérdéseiről.A könyv anyaga korábban már napvilágot látott a szegedi Tiszatájban, a város irodalmi folyóiratában. Erről a lapról tudni kell, hogy az elmúlt évtizedekben, főként hajdani szerkesztője, Ilia Mihály munkája következtében, az ország egyik legerősebb, legnagyobb hatású (és ezért persze a hatalom folyamatos gyanakvásától követett és szankcióitól sújtott) irodalmi lapjává nőtte ki magát. Olyan fórummá, amelynek a holdudvara messze túlmutatott és túlmutat a város határain.A mostani, Olasz Sándor szerkesztette antológiát sem holmi szűkkeblű provincializmus jellemzi. Szerzői között a szegediek mellett szép számmal találhatók az ország különféle pontjain, sőt a határainkon túl élt vagy ma is élő jelentős alkotók Határ Győzőtől Kántor Lajosig, Rákos Pétertől és Nagy Károlytól Kibédi Varga Áronig, Borbándi Gyulától Kabdebó Tamásig.Ki-ki a maga nézőpontja felől közelíti meg a Gauguin felvetette kérdést. Vekerdi László például a magyar politikai kultúra és közgondolkodás fejlődésének gondjait és buktatóit járja körül (Új nemzeti öncélúság? Negyedik kiegyezés?). Kibédi Varga Áron a multikulturalitásról (még kimondani is nehéz ezt a szószörnyet) elmélkedik. Az 1956 óta Amerikában élő Nagy Károly a sziget- és szórványmagyarság gondjait és lehetőségeit elemzi. Csepeli György a környező népek magyarságképét vizsgálja (A magyarok mint mások). Rokon témát firtat Kiss Gy. Csaba is, nevezetesen a lengyelek és a szlovákok magyarságképének alakulását. Lászlóffy Aladár a határon inneni és túli magyarok nem mindig sikeres párbeszédének kérdéseit feszegeti (Egy ideiglenesen Magyarországon állomásozó határon túli olvasatai). Kopátsy Sándor a polgárosodás kérdéskörére koncentrál (Pásztorok és polgárok), azt fejtegetve, hogy a honfoglaló magyarság valaha pásztornépként érkezett a Kárpát-medencébe, s ez az alap a későbbi évszázadokban hogyan hatott a köznép és a hatalom viszonyára. Grétsy László a magyar nyelv esélyeit és lehetőségét vizsgálja a ránk köszöntő harmadik évezredben, Határ Győző pedig a modern élet, a modern világ veszélyeit és visszásságait taglalja.Mindez csak mutatvány a gazdag kötetből, amelyben negyvennégy szerző szólal meg. Szó esik sok mindenről, de főleg a nemzet, a globalizáció meg az identitás kérdéseiről. Mintha ezek volnának a kulcsszavak. Aki viszont végigolvassa a gyűjteményt, talán egy kicsivel több egyéni és kollektív önismeretre tehet szert, hiszen mint minden bölcs műnek, e könyvnek sem lehet más rendeltetése.(Honnan jövünk? Mik vagyunk? Szeged, 2000. Ára: 1300 forint)