Fellépés az állatok védelmében

A környezetvédelmi, majd a természetvédelmi törvény hatálybalépésétől napjainkig csaknem kétszázötven bírósági keresetet nyújtottak be ilyen ügyekben az ügyészi szervek. Keresetükben indítványozták a környezetveszélyeztetéstől való eltiltást és az okozott kár megtérítését – tájékoztatta lapunkat Bonomi Nóra Katalin, a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője.Újabb jogterületeken kíván élni közérdekű keresetindítási lehetőségével az ügyészség. A fogyasztóvédelmi és az épített környezet védelméről szóló törvények mellett az állatvédelmi jogszabály is feljogosítja az ügyészséget keresetindításra. Az osztályvezető megfontolandónak tartja, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény megsértőivel szemben az ügyészség fokozottabban lépjen fel. Noha az említett jogszabály nem rendelkezik külön az ügyészi perindítási jogosítványokról, ám kapcsolat teremthető az állatvédelmi és a természetvédelmi, továbbá a környezetvédelmi törvények felhatalmazó rendelkezéseihez.Bővítik a vadvédelem körét azok a nemzetközi egyezmények, amelyekhez Magyarország csatlakozott, így például a vándorló, vadon élő állatokra vagy a nemzetközi szállításra vonatkozó szabályok. Szoros kapcsolat van a természetvédelem és az állatvédelem szabályozása között is. A vadon élő állatok életközösségeit élőhelyükkel együtt kell megvédeni. Ez a védelem kiterjed a faj egyedén kívül annak valamennyi fejlődési szakaszára is. Magasabb szintű szemléletet tükröz a környezetvédelmi és természetvédelmi törvény, mint az állatvédelemről rendelkező jogszabály, amely nem teljesen mentes a közfelfogástól: az állatokat csupán anyagi előnyszerzésnek tekintik.Egyre rosszabb a híre a vadászati turizmusnak. Több megyei főügyészség is eljárt külföldi vadászok ügyében. Gyakran magyar vadásztársaságok szerveznek nagy gazdasági haszonnal járó, a vad-, a természet- és az állatvédelmi szabályokat azonban mélyen sértő vadászatokat. Kiemelten védett madarakat engedély nélkül, tiltott módon lőttek ki, előfordult, hogy vándormadarak teljes állományát kipusztították. Büntetőeljárás mellett az ügyészség kártérítési keresettel is élt ezekben az ügyekben, természetvédelmi és vadvédelmi bírságot szabtak ki a hatóságok, és azonnali hatállyal bevonták a vadászati engedélyeket.Magyar orvvadászok ellen is eljártak, mert több esetben szarvasokat, őzeket, vaddisznókat lőttek ki engedély nélkül, és arra is volt példa, hogy hurokkal fogott vidrát egy orvvadász. Azonban az ügyészség nemcsak az erdei, vadon élő állatok védelmében kíván eljárni a jövőben, hanem az állatok védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó valamennyi állatfajra vonatkozóan. Ide tartoznak például a veszélyes, haszon- és a kedvtelésből tartott állatok is. Megtudtuk továbbá, hogy az ügyészek az állatvédelmi és -egészségügyi hatóságok engedélyezési és bírságolási gyakorlatát is meg kívánják ismerni. Azon állattartókkal szemben pedig, akik súlyosan, ismétlődően megsértik az állattartás szabályait, büntető- vagy szabálysértési eljárások kezdeményezése mellett polgári jogi eltiltási és kártérítési pert indítanak.