Hidak a tervezőasztalon

A hazai úthálózat a kormány által elfogadott, gyorsforgalmú úthálózat fejlesztését szolgáló program révén 2002 nyaráig azM3-as nyomvonalán egy új tiszai, 2003. június 31-ig pedig a Szekszárd térségében felépítendő dunai híddal gazdagodik. Ez utóbbi egyébként a leendő M9-es sztráda dunai átkelője lesz.Polgár mellett keresztezi a Tiszát – a tervek szerint – a Kelet-Magyarország felé tartó M3-as autópálya. A kormány ezt a beruházást mindenképpen hazai cégekre kívánta bízni, ezért választotta a Vegyépszer Rt.-t, amely az UVATERV szakemberei által kidolgozott tervek alapján a Ganz Acélszerkezet Rt.-vel létrehozott konzorciumban építi föl a hidat. A Tisza felett átívelő híd konstrukcióját úgynevezett öszvér-, más néven együttdolgozó szerkezetű technológiaként emlegetik a szakemberek. Nervetty Géza, a Ganz Acélszerkezet Rt. létesítményi főmérnöke a polgári Tisza-hídnál alkalmazott technológiai megoldásról elmondta: a hídszerkezet két főtartójának felső „öveire” acélcsapokat hegesztenek, amelyek a vasszerkezetű rész és a vasbeton pályalemez együttes teherviselését biztosítják. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hídon gördülő járművek terhelését az alsó és felső részből álló tartószerkezet együtt viseli. Nervetty Géza szerint ennek köszönhetően a híd rendkívül szilárd szerkezetű és nagy teherbíró képességű folyami átkelő lesz.Az M3-as autópálya Tisza-hídja valójában nem is egy, hanem két, szorosan egymás mellé simuló híd lesz. Az egyiken a Budapest felé tartó autók haladhatnak át a folyó felett, a másikon pedig a Kelet-Magyarország irányába tartó forgalom bonyolódhat. A két híd között mintegy félméteres távolság lesz. A nemzetközi gyakorlatban már általánosnak mondható módszer egy németországi autóbalesetet követően terjedt el. Ez a tömegszerencsétlenség egy rendkívül gyúlékony anyagokat szállító teherautó felborulása miatt következett be, ugyanis akkora tűz keletkezett, hogy a híd acélszerkezete megrogyott, így azt újra kellett építeni. Azóta a tervezők az autópályáknak általában két, egymás mellé simuló folyami hidat építenek.A polgári Tisza-híd másik érdekessége, hogy először mind a kettőt teljes hosszában megépítik a parton, majd egymás után uszályokra vontatják azokat, ahonnan hidraulikus emelőkkel rakják fel a pillérekre. Magyarországon ilyen eljárással még nem építettek folyami hidat. A szakemberek az építkezés egyik gyakorlati főpróbájának a volt tiszaújvárosi régi híd áthelyezését tekintik. Azt a Tisza-parti nagyvárosból úgy szállították a közelmúltban Cigándra, hogy a pillérekről hidraulikus emelőkkel uszályokra rakták, és felvontatták a folyón. Az úton akadt némi nehézség, mert az uszályoknak a tiszalöki vízi erőmű zsilipkamráján is át kellett kelniük, a tokaji hidaknál pedig az egész „rakományt” a vízbe kellett meríteni, ugyanis másképp nem tudtak volna áthaladni a tokaji vasúti és közúti átkelő alatt.A Tisza-híddal ellentétben a Szekszárd mellett a Dunán átívelő, 917 méter hosszú átkelőnek a folyam feletti része úgynevezett ortotroplemezes szerkezet alapján készül, csupán az ártéri területek feletti jobb- és balparti hídnál alkalmazzák az építők a már ismertetett öszvérszerkezetű megoldást. Az ortotroptechnológia is azon alapul, hogy a híd egyes szakaszait a parton szerelik össze. Ám ez esetben nem az egészet, hanem csak egy mintegy 120 méteres szakaszt építenek össze, amelyet aztán szintén uszályokról raknak fel a pillérekre. Mivel ez az eljárás drágább, mint az öszvértechnológia, a tervezők úgy döntöttek, hogy a két ártéri hídnál a polgári mintát követik. Az új dunai átkelő 14 méter széles lesz, és 2003 nyarára készül el. A majdani M9-es autópálya is itt halad keresztül a Dunán, ám akkor kiszélesítik, vagyis megépül a szembejövő sáv is.