Igazolta a termésbecsléseket a szüret

Országszerte befejeződött a szüret, aminek nemcsak azért örülnek a termelők, mert végeztek a nagy munkával, és készül az új bor, hanem azért is, mert az idei bortermés a legjobb évjáratok közé tartozik. Az aszály tehát jót tett szőlőnek, mert kiváló minőségű lett, a termelőnek, mert jó árat kapott terméséért és a borászoknak, mert kiváló borokat készíthetnek a nagyszerű alapanyagból. Az időjárás furcsaságai közé tartozik, hogy mind a fehér-, mind a vörösborok kiváló minőséget adnak – pedig ez nem törvényszerű. Emellett a kiváló évjárat esélyt nyújt arra is, hogy még jobban felzárkózzunk Európa és a világ borászatához, és kivívjuk a borainkat megillető helyet és hírnevet.Már csak az utólagos munkálatok vannak hátra a szőlőkben, a tényleges szüret véget ért – közölte lapunkkal Zimonyi András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) mezőgazdasági főosztályának szakfőtanácsosa. A gazdák örülnek, mert a szép terméskilátások beigazolódtak, és országszerte a sokévi átlagnál magasabb eredményeket értek el. Problémákat az aszály és a belvíz okozott. Az aszályt mindenhol érezni lehetett, a belvíz azonban elsősorban az alföldi területeken volt jellemző, ahol a szőlőtáblák egy-egy sarka lehúzódott a belvízbe. A terméseredményekről már bérkeztek az adatok, de azokat még fel kell dolgozni. Az adatok most még azért sem lennének pontosak, mert a hegyközségi területeken kívül lévő szórványterületekről nagyon nehéz összegyűjteni az információkat – ismertette Zimonyi András.Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese megerősítette, hogy borászati szempontból nagyon jó volt az idei év, nagyon jók voltak a mustfokok, és a száraz időjárás miatt nem kellett növény-egészségügyi problémákkal küzdeni. Az aszály azonban hatással volt a korai fajtákra és egy kicsit a savtartalomra is. Némi problémát az érési sorrend felborulása okozott, ezzel együtt alapanyagszempontból nagyon jók lettek az eredmények.Emelkedtek a felvásárlási árak is, a „kommersz” fajtáké 20-25 százalékkal, a kurrens fajtáké pedig még ennél is nagyobb mértékben. Ez jó, mert a szőlőtermelők évek óta nem tudták realizálni jövedelmüket, de mégsem elégséges, mert nem pótolja teljesen az elmúlt években keletkezett kieséseket. Az áraktól függetlenül az idei szőlőtermésből kiváló borokat lehet készíteni. Jó hír, hogy viszonylag nagyobb, jelentősebb mennyiségű volt az aszútermés is – mondta a főtitkárhelyettes.Horváth Csaba a piaci lehetőségekről kifejtette: itthon nehezen érvényesíthetők a megemelkedett költségek, és a külpiacok sem kecsegtetőek igazán. Ennek oka abban keresendő, hogy világszerte bortúltermelés van, és kiélezett verseny folyik a jelentősebb termelő térségek – Kalifornia, Chile, Ausztrália – között a piacszerzésért. Horváth Csaba rámutatott, hogy e területen csak profi módon lehet eredményeket elérni, ehhez azonban hatékonyabb közösségi marketingre lenne szükség. Ezért a bort a többi termékhez képest kiemeltebben kellene kezelni, mert a magyar bor és a borászat olyan termék, illetve ágazat, amely alkalmas a pozitív országimázs kialakításához.A minőséget tekintve a kiváló terméseredményeket erősítette meg a Kiskunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, Katona István is, akitől megtudtuk, hogy a múlt évi, kiemelkedő minőségű szőlőhöz hasonló az idei termés. Az egyes fajták kiváló minőségűek, a kékszőlők korán értek, jó színűek. Nagy színanyaggal rendelkezik a borvidék egyik meghatározó fajtája, a kékfrankos, amely felborítva a biológiai órát, érésben megelőzött más korai fajtákat, ezért az októberi szüret helyett már szeptember közepén puttonyba szedték. A termés mennyisége közepes feletti, a két évvel ezelőtti hektáronkénti héttonnás mennyiséget érték el a termelők az idén, de néhol még ennél is többet szüreteltek – közölte az elnök.– A fehérborokból szintén nagy mennyiség készülhet, de az illatos fajtákra oda kell figyelni, mert az illatok és a savak eléghetnek. Ahol mégis szükséges volt, ott engedélyeztük a savakkal történő javítást, mert az alacsony savfok kedvez a vörösboroknak, de kedvezőtlen a fehérboroknak.Az elnök beszámolt a szőlőfelvásárlási árakról is, megtudtuk tőle, azok felfelé mozdultak el, amire nagy szükség volt, mert évek óta alacsony szinten mozogtak. Az emelkedés mértéke minden esetben elérte a 15 százalékot, de volt, ahol a 20-25 százalékot is. Ezzel csak az a gond, hogy pillanatnyilag nem tudni, mennyire sikerül az áremelkedéseket a borárakban elfogadtatni. A probléma a borvidéken azért jelentős, mert itt ugyan termelnek minőségi borokat is, de nem ezek a hegyvidék meghatározó borai, hanem az olcsóbb árfekvésű asztali és tájborok – mondta Katona István.A villányi borvidéken sem panaszkodnak a szüreti eredményekre. Mint Szende Gábortól, a Villányi Hegyközségi Nemzeti Tanács titkárától hallhattuk, annak ellenére, hogy a szüreti jelentések csak november végére várhatók, a szüret itt is jó volt, és itt is sokkal korábban kezdődött. Az oportó borok egynémelyike már készen van, ezek magas tannintartalmúak, sűrűek, sötétek, vastagok. Ha pedig az oportó ilyen, akkor nagy valószínűség szerint más itteni vörös borok jellege is hasonló lesz. Azok azonban a héjon erjesztés után még csak most kerülnek hordóba, még fanyarok és durvák, de már mutatják magukat – mondta Szende Gábor.Tiffán Ede villányi borász jellemzése szerint az idei évjárat rátett egy lapáttal a tavalyira, amelyet az évszázad évjáratának tituláltak. Tiffán Ede szerint egyébként az év nagyon furcsa volt, mert nyoma sem volt csapadéknak, de a szőlő mély gyökérzetével vizet tudott felvenni az altalajból, ahol az 1998-ban hullott rengeteg nedvesség felgyűlt. Az aszály jelei így nem mutatkoztak, a szüret viszont három héttel korábban kezdődött. A szőlő cukortartalma magas, a mustnyeredék alacsony, a héj vastag. Ezért nagyon sűrű, koncentrált vörösborokat kapunk az idén – jellemezte a termést a borász.– A cabernet csak másfél-két év múlva kerül a piacra, az első primőr borok már megjelentek. Ezek hasonlítanak a francia beaujolais-hoz, de csak forgalomba kerülésük időpontjában, minden másban eltérnek azoktól. Más a fajta és más a készítési mód is, a beaujolais-k már most csodaszépek, de fél év múlva már halottak, a mi kék oportóink viszont most is szépek, és a beaujolais-knál hosszabb élettartamúak – összegzett Tiffán Ede, aki az idei fehérborokról elmondta, nem törvényszerű, hogy ha a vörösborok évjárata jó, akkor a fehéreké is az legyen. Az idén ez történt, a forró időjárás miatt a vörösborok sűrűek, lágyak lettek, de a fehérborok is megőrizték savgerincüket.Gere Attila – aki szintén villányi borász – saját ültetvényein nem látott nagy különbséget a tavalyi és az idei évjárat között, mert irányított termelést folytat, és maximum 10-12 fürtöt szüretel egy tőkéről, ami durván 1-1,5 kilogramm súlyú termést jelent. – A kisebb hozam biztosítja a szőlő biológiai érettségét, és ekkora mennyiségből mindig nagy borokat lehet készíteni. Oportóból és a kékfrankosból több, 4-6 kilogramm is beérik, de ez a mennyiség a régi nagyüzemi módszereket idézi – mondta Gere Attila, aki azt is hozzátette, hogy az említett két szőlőből készült borok ez évben sűrűek, vastagok, hosszú ízérzet marad utánuk.Gál Tibor, aki az egri hegyközségben műveli a borászkodást, nem akart az évtized, vagy az évszázad terméséről beszélni, de azt kijelentette, egymás után két nagy évjárat volt, és idén tényleg szép és nagyon jó évet zárt a magyar borászat. – Európában nem mindenhol volt ilyen jó termés, ezért komoly esélyünk van a felzárkózásra – mondta.– Az idén a korai és a késői fajták is jók lettek, ami számomra azért fontos, mert az elképzeléseim kezdenek megvalósulni. Ez erősíti azt a véleményemet, hogy Egerben új stílusú borászatot kell meghonosítani új, nemzetközi fajták bevonásával – szögezte le Gál Tibor.