Harminchét híres magyar világjáró kalandokban bővelkedő utazásait és életét ismerhetjük meg a Palatinus Kiadó gondozásában megjelent Magyar világjárók című kötetből. A Horányi Gábor és Pivárcsi István szerzőpáros által megírt és Kubassek János által lektorált könyvben olyan kiválóságokkal találkozhatunk, akiket Magyarországon és a világon is mindenütt ismernek és elismernek.A betűrendben megszerkesztett kötetet lapozva és olvasva nemcsak a felfedezőkről szerezhetünk alaposabb tudást, hanem Ázsia, Afrika és Amerika titokzatos tájait, természeti kincseit, földrajzi környezetét, lakosságát, néprajzát, jellegzetességeit is megismerhetjük, az eredeti útleírásokból vett részletek pedig bepillantást engednek az embert próbáló utazások nehézségeibe és szépségeibe. Almásy Györggyel Közép-Ázsiába, Almásy Lászlóval a Szaharába, Baktay Ervinnel Indiába, Berzenczey Lászlóval Amerikába, Belső-Ázsiába, Besse Jánossal Európába és Ázsiába, Bíró Lajossal Pápua Új-Guineába, Bölöni Farkas Sándorral Amerikába, a Niagarához, Cholnoky Jenővel Kínába, Déchy Mórral a Kaukázusba és a Himalájára, Éder Xavér Ferenccel Dél-Amerikába, az inka birodalom földjére, Germanus Gyulával Indiába, az Arab-félszigetre, Goldziher Ignáccal a Közel-Keletre, Gubányi Károllyal Mandzsúriába és Ausztrália vidékeire, Hell Miksával és Sajnovics Jánossal nyelvrokonaink, a lappok földjére, Jerney Jánossal a moldvai csángókhoz, Levédiába és Etelközbe, Kepes Gyulával a Jeges-tengerhez, Kittenberger Kálmánnal Kelet-Afrikába utazhatunk el.Elkísérhetjük kalandjaira Kőrösi Csoma Sándort Tibetbe, Ligeti Lajost Mongóliába, Lóczy Lajost Belső-Ázsiába és a magyar tengerhez, Magyar Lászlót Dél-Amerikába, Afrikába, a Kongó és a Zambézi mellé, Molnár Máriát melanéziai misszionárius útján, Nopcsa Ferencet a Balkánra, Prinz Gyulát Ázsiába, Reguly Antalt az Urálba, Stein Aurélt Buddha barlangjaiba, Széchenyi Zsigmondot Kelet-Afrikába és Alaszkába, Teleki Sámuelt Zanzibárba, Torday Emilt Közép-Afrikába, Ujfalvy Károlyt Indiába, Vámbéri Ármint Közép-Ázsiába, Vass Imrét a Baradla-barlang felfedezésére, Xantus Jánost Mexikóba és Borneó szigetére, Zichy Jenőt Mongóliába, Pekingbe és a Tiltott városba, Zsigmond Emilt és Eötvös Lorándot pedig a Dolomitokba. És tegyük hozzá: az előbb felsorolt helyek csak töredékei mindazoknak az országoknak, városoknak és vidékeknek, ahová utazóink eljutottak. A könyvben a harminchét utazó valamennyi nevezetes felfedezését és kalandját megtaláljuk, méghozzá történeti hűséggel. Ez utóbbi nem mellékes, hiszen akad köztük olyan is, akinek életét sikerült megfilmesíteni – épp csak nem a valóságnak megfelelően...És még mielőtt büszkén azt gondolnánk, hogy lám-lám, milyen sok neves felfedezőt és felfedezést adott ez a kis ország a világnak, essen itt szó arról is, hogy a kiadó már tervezi a következő kötetet mindazokról a világjárókról és kalandjaikról, akik és amelyek ebből a könyvből (még) kimaradtak. Ők ugyanis nem csak harmincheten vannak...(Horányi Gábor–Pivárcsi István: Magyar világjárók kalandjai. Palatinus, Budapest 2000. Ára: 2960 forint)
Marta Kos: Ukrajna európai jövője visszafordíthatatlan
