Lapok a hálón

Ma már a hagyományos média, az újságok számára sem az a kérdés, belépjenek-e az internet világába, hanem inkább az, milyen üzleti-kulturális modellt kövessenek – állapítja meg a Dotkom Internet Consulting tanulmánya. Az internet nem egyszerűen a hagyományos sajtó számára alakított ki új terjesztési csatornát, hanem új kommunikációs formát és teljesen új médiát hozott létre. A változásokhoz – lapstruktúra, gazdasági modell, terjesztési gyakorlathoz – való alkalmazkodás, illetve a tisztán online információforrásokhoz való viszony kialakítása határozza meg az internetes világ legfontosabb koordinátáit.A sajtóban korábban kialakult márkaértékrend nem vihető át az online kiadványokra. Mindez kihat az olvasókért és a hirdetőkért folytatott harcra. A neves szerzők által jegyzett cikkek szerepének leértékelődése, illetve a hírek szerepének felértékelése, a híranyag, a szolgáltatások és a hirdetések közti határok elmosódása ma azok a tulajdonságok, melyekkel leginkább jellemezhetők az online „újságok”. Bár az online médiával kapcsolatos legtöbb ismeret, tapasztalat az Egyesült Államokban gyűlt össze, ezek nem mindig alkalmazhatók minden változtatás nélkül a többi kontinensen. Európában elsősorban a hagyományok eltérő volta, a gazdasági és kulturális sokféleség teszi szükségessé az amerikaitól eltérő, új utak keresését.Erősen érezhető a magyar napi- és hetilapok óvatos online stratégiáján a gazdasági lemaradás és a kialakult távközlési monopólium hatása. Többéves kivárás után a kibontakozás halvány jeleit mostanában véljük felfedezni.A médiakonvergencia jegyében az online kiadványok is egyre közelebb kerülnek a ma még csak kísérleti stádiumban lévő interaktív televízióhoz. A másik fontos tendencia, hogy a jelenleg leginkább még több, párhuzamos csatornát működtető nagy kiadók egyetlen óriási adatbázisból igény szerint többféle formátumban, többféle csatornán is publikálni képes központokká alakulnak át – vélekedik Pécsi Ferenc, a Dotkom Internet Consulting szakértője.