Repedések a magyarellenesség falán

A legfrissebb romániai közvélemény-kutatások mutatói hat százalék körüli eredményt jósolnak Frunda Györgynek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökjelöltjének, aki elsődleges céljának tartja az erdélyi magyar szavazók mozgósítását a választásokra. Az RMDSZ szenátora lapunknak adott interjújában elmondta: az autonómia kérdésköre ma már nem egyértelműen tabu téma Romániában. Frunda szerint Iliescu pártjában hatalmi harc zajlik, és ennek a végeredménye döntően befolyásolhatja Bukarest elkövetkező négy évét.Ön immár tapasztalt elnökjelöltnek tekinthető, hiszen másodszor száll harcba a Cotroceni-palotáért. Szinte gondolkodás nélkül vállalta a jelölést. Jó dolog romániai államfőjelöltnek lenni?– Ezt azért nem mondanám. A jelöltségre vonatkozó döntésem egyáltalán nem született könnyen, és távolról sem tartom magam tapasztalt államfőjelöltnek csak azért, mert négy évvel ezelőtt már próbálkoztam. Nem személyes ambícióról vagy csoportérdekről van szó. Elsődleges célom, hogy jelöltségemmel összefogjam az erdélyi magyarságot, és hozzájáruljak ahhoz, hogy minél több magyar menjen el szavazni november 26-án. Úgy gondolom, az RMDSZ jó döntést hozott, amikor saját elnökjelöltet indított. A döntés helyességét támasztják alá egy, az erdélyi magyarok körében végzett közvélemény-kutatásnak az eredményei is. A felmérés szerint a romániai magyar közösség mintegy nyolcvanöt százaléka az önálló RMDSZ-es államfőjelölt indítása mellett foglalt állást. Azt sem titkolom el, hogy a szóba került jelöltek listáján én élveztem a legnagyobb támogatott-ságot.– Egyesek úgy vélik, kevesebben szavaznak majd önre, mint négy évvel ezelőtt, mivel semmi újat nem tud üzenni a választóknak 1996-hoz képest.– Tény, hogy négy évvel ezelőtt könnyebb helyzetben voltam. Akkor, ellenzékből egyszerűbb feladat volt alternatívát nyújtani, ezúttal azonban a kampányom során vállani kell a koalíció kudarcait is. Abban is más a helyzet, hogy a jelenleg hatalmon lévő koalíción belül majdnem mindegyik párt külön jelöltet indított. Az 1996-os megméretés pozitív tapasztalata volt, hogy a román közvélemény nagy része nyitottnak bizonyult az erdélyi magyarság követeléseinek megértésére. Akkor azt próbáltam hangsúlyozni, hogy a magyarságnak megadott jogok semmivel sem rövidítik meg a románság jogait. Kétségtelen, hogy 1996 óta jobb lett a magyar–román etnikumközi viszony. Ha akkor arról beszéltem, hogy le kell bontani a magyarellenes „berlini falat”, akkor most elmondhatjuk, hogy ezen a falon komoly repedések keletkeztek az elmúlt években. De vannak új üzeneteim is a szavazóknak. Az utóbbi években pozitív folyamat kezdődött el az erdélyi magyarság vonatkozásában. Itt említhetném az új tanügyi törvényt, az önkormányzati, illetve a köztisztviselői jogszabály modosítását. Nos, ezt a folyamatot tovább kell vinni. Továbbá az állampolgár számára meg kell teremteni a biztonságot, legyen szó gazdaságról, szociális kérdésekről, közbiztonságról, igazságszolgáltatásról, nemzeti közösségi kérdésekről vagy európai integrációs ügyekről. Programomban az általános kérdésekre és a magyar közösség számára sajátos problémákra egyaránt igyekszem koncentrálni.– Az ön jelöltségének mi az elsődleges célja? Jó tárgyalási pozícióba hozni az RMDSZ-t a második elnökválasztási forduló előtt vagy az erdélyi magyarság problémáinak közvetítése?– Amikor az imént a magyar közösség sajátos problémáinak megjelenítését említettem, akkor azok alatt a magyar nyelvű állami egyetem megteremtését, az államosított egyházi ingatlanok visszaadását, a széles körű anyanyelvhasználatot, a helyi autonómiát, a regionális együttműködést értettem. Ezen kérdéskörök közvetítése éppolyan fontos, mint az, hogy jó tárgyalási pozícióba kerülhessünk a választásokat követően. Ehhez ugyanakkor az kell, hogy minél többen elmenjenek szavazni, hiszen egy erős parlamenti képviselet jelentheti a legjobb tárgyalási pozíciót.– Mennyiben változott az autonómia kérdésének megítélése Romániában az elmúlt esztendőkben?– Ma már nem annyira „allergikus” a kérdés. 1996 előtt azonnal ránk sütötték az irredenta és hazaáruló jelzőt, ha csak megemlítettük az autonómia szót. Ma már lehet beszélni a kérdésről, sőt létezik egy autonomista román mozgalom is Erdélyben. Egyre több olyan hangot lehet hallani, mely szerint az erdélyiek dolgairól helyi szinten és nem Bukarestben kellene dönteni. Gazdasági szempontból pedig egyre többen nehezményezik, hogy az Erdélyben megtermelt pénz a fővárosba vándorol.– Ha ön valamelyik politikai irányzat, ideológia függvényében jellemezné programját, akkor hová sorolná?– Kereszténydemokrata gondolkodású politikus vagyok, mindig is az voltam. Ennek értelmében az államfőjelölti programom sem lehet más, mint kereszténydemokrata.– A közvélemény-kutatások Iliescuék elsöprő győzelmét jelzik. Milyen jövőt jósol Romániának, ha a Ion Iliescu által vezetett erők visszatérnek a hatalomba?– Rendkívül nehéz erre a kérdésre egyértelműen válaszolni. Azt mindenképp tudni kell, hogy Iliescu pártján belül hatalmi harc folyik. Szemben állnak egymással az exállamfő köré tömörülő egykori kommunisták és az Adrian Nastase elnökhelyetteshez közel álló fiatalabbak, akik elgondolásaikban közelítenek a nyugat-európai értelemben vett szociáldemokráciához. Van egy harmadik csoport is a Szociális Demokrácia Romániai Pártjában, mégpedig az opportunisták, akik vélhetően mindig az erősebb oldalhoz csapódnak. Ennek a belső harcnak a végeredménye döntheti el, hogy a PDSR egy modern szociáldemokrata vagy egy konzervatív exkommunista irányba indul. Ez pedig alapvetően befolyásolhatja az ország elkövetkező négy esztendejét.– Milyen választási eredménnyel lenne elégedett?– Ami az RMDSZ, illetve az én eredményemet illeti, a hét százalék körüli szavazattal ki tudnék békülni. Az általános eredményeket illetően pedig bízom abban, hogy ismét olyan pártok fogják alkotni a kormánykoalíciót Bukarestben, amelyekhez az RMDSZ csatlakozhat. Egy erős RMDSZ-képviselet ugyanakkor az ellenzéki szerephez is elengedhetetlen.