Románia posztkommunista öröksége

Tíz év távlatából elmondható, hogy Romániában az alapvető politikai-gazdasági szerkezet alig változott, a hatalmon lévő elit nem hozta meg a demokrácia alapfeltételéhez szükséges intézkedéseket – hangsúlyozta lapunknak Schöpflin György, a londoni egyetem Kelet-európai Intézetének professzora. A politológus szerint a posztkommunista Romániában elitváltást kell véghezvinni, a politikában tevékenykedők ugyanis mindannyian a kommunizmusban szocializálódtak.Az elmúlt tíz esztendőben Románia nem halad, hanem stagnál. Bár vannak bizonyos változások, de alapvetően a rendszer önmagát termeli újra – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Schöpflin György. A szakértő szerint ennek az az oka, hogy a politikai elit nem eléggé rátermett, nincs akaratereje, vagy rossz kulturális tőkével rendelkezik. Sokkal inkább saját hatalmát akarja biztosítani, s a reform érdekében nem hajlandó semmilyen kockázatot vállalni. Az elmúlt négy évben adva volt a lehetőség arra, hogy az úgymond „reformkormány” elinduljon a csődtömegből fölfelé, gyakorlatilag azonban nem hozták meg azokat az intézkedéseket sem, amelyekkel elősegíthették volna a külföldi befektetéseket, s az alapvető gazdasági-politikai szerkezet is alig változott.A professzor úgy véli, hogy Romániában a demokrácia még mindig felemás. Igaz, óriási lépésnek tekinthető, hogy már vannak szabad választások, de a választás önmagában nem tesz eleget a demokrácia követelményeinek mindaddig, míg nem történik meg a demokratikus értékek elsajátítása. „Ha megnézzük a politikai mezőnyt, annak ellenére, hogy különféle politikai pártok versenyeznek egymással, mégis az általános posztkommunista korra jellemző jegyeket fedezhetjük fel, vagyis a társadalmi bizalom szintje nagyon alacsony. Szerintem a szövetséges pártok se nagyon bíznak egymásban és attól tartok, hogy a pártokon belül sincs kohézió. Ezzel nem a román–magyar viszonyra, hanem a román többségre utalok. A nagy probléma pedig az, hogy miként lehet megteremteni azt a típusú demokratikus politikai kultúrát, ahol a politikai elit és a szavazók is egy felemásan demokratikus rendszerben élnek” – mutatott rá a politológus.Schöpflin a legnagyobb problémát abban látja, hogy az elit idős, s akik Romániában most vezető pozícióban vannak, azok mind a kommunista rendszerből mentek át. Más posztkommunista országok, mint például Észtország, mintául szolgálnak arra az alaptörvényre, hogy minél fiatalabb az elit, annál hatékonyabb a reform. Iliescu pedig már 70 éves, az egész politikai pályafutását – az elmúlt tíz évet leszámítva – a kommunizmus ideje alatt élte meg. Ennek következtében beállítottsága, értékrendje elkerülhetetlenül át van hatva a kommunizmus ideje alatt felszívott tudásokkal. És sajnos nincs egyedül, a probléma az, hogy az egész társaság a kommunizmusban szocializálódott. Ha Románia tényleg tagja szeretne lenni az Európai Uniónak, akkor ennek a mostani gárdának le kell lépnie a történelem színteréről, szögezte le a professzor.Iliescu népszerűségét a szakértő azzal magyarázta, hogy az emberek lélektanilag viszonylag könnyen felejtenek, és visszaidéznek magukban egy nem létező múltat. Kiszűrnek dolgokat, és arra emlékeznek, hogy a 90-es évek elején még voltak remények. A mostani kormány pedig meghazudtolta az összes hozzá fűzött elvárást. Ezért teljesen hiteles, hogy a román társadalom többsége úgy véli, ezekkel nem lehet semmit kezdeni, és egy másik elitet kell hatalomra juttatni. Schöpflin szerint a romániai magyarság szempontjából mindenképpen pozitív, hogy a Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 1996-ban belépett a kormányba, hiszen ilyesmire eddig még nem volt precedens. A magyar szavazók szemszögéből azonban nagyon ellentmondásos, hogy a Szociális Demokrácia Romániai Pártjával (PDSR) is koalíciót kell-e kötni. Bár sokan úgy vélik, Iliescu egy mérsékelt román nacionalizmust képvisel, magyar szemszögből nézve ez egyáltalán nem mérsékelt. Amenynyiben a magyar választópolgárok csak akkor bíznak meg az RMDSZ-ben, ha a szövetség elhatárolja magát Iliescuéktól, akkor nem szabad velük megegyezni. Persze vannak olyan elméletek is, miszerint ha a kisebbség állandó részese a koalí-ciónak, akkor az egyfajta fedezetet jelent arra, hogy a többség nem fog visszaélni a hatalommal. „Én azonban nem vagyok meggyőződve arról, hogy a román politikai rendszer elérte volna azt az érettséget, ahol ez a modell már működőképes lenne, mint ahogy az 1920-as évek Finnországában történt” – ecsetelte a professzor.Schöpflin egyes román közvélemény-kutató intézetek felmérési eredményei ellenére még egyáltalán nem tartja biztosnak, hogy Iliescu már az első fordulóban abszolút többséget szerez. Ebben az esetben pedig megtörténhet, hogy Iliescu kezdeményezi majd a szövetséget az RMDSZ-szel, sok tekintetben ugyanis a PDSR-nek könnyebb a magyarokkal koalícióra lépnie, mint sok román párttal. A politikában léteznek ilyen furcsaságok – fejtette ki a szakértő. Hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy lesznek kísérletek a kisebbségi jogok visszarendeződésének az irányába, azonban ha az Iliescu-vezetés – feltéve, hogy győznek – tagja akar lenni Európának, akkor ezt nem engedheti meg magának. Mert abban az esetben bekövetkezhet a Meciar-féle változat, vagyis Románia lekerül minden listáról, karanténba kerül, s újabb elmulasztott négy évet tudhat magáénak. Persze lehetséges egy olyan negatív forgatókönyv is, amikor Iliescu vagy a körülötte lévő elit azt mondja, hogy minket nem érdekel Nyugat, s Oroszországhoz, illetve Ukrajnához fognak közeledni. Schöplin véleménye alapján erre nem sok az esély, de ha mégis ilyesmivel kísérleteznének, akkor semmi esetre sem szabad az RMDSZ-nek lepaktálnia velük. „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ugyanakkor azt sem, hogy nagyon lassan, de azért láthatóan kezd kialakulni egy erdélyi román identitás. Megtörténhet, hogy a nyomás rájuk fog helyeződni, és nem a magyarokra. Ha én román nacionalista lennék, akkor sokkal inkább félnék a Románián belüli autonómiát követelő elméletektől, mint az erdélyi magyaroktól” – mutatott rá a londoni egyetem professzora.