Sikeres városfejlesztés Szegeden

Szeged megyei jogú városban a megszokottól eltérő módon – nyugati mintára – tőkebevonásos városüzemeltetést dolgozott ki és alkalmaz a közgyűlésben többségben lévő polgári koalíció – nyilatkozta lapunknak Bartha László fideszes polgármester, országgyűlési képviselő. Az önkormányzat vezetését ért ellenzéki vádak kapcsán beszélt a nagy vihart kavaró egészségügy-átalakításról, a korábbi privatizációs károk enyhítéséről és a csökkenő távhődíjakról is.Állandó pártpolitikai viták és botrányok kereszttüzében állt az elmúlt két évben a szegedi önkormányzat. A város polgári vezetését nemrégiben is személyi összefonódásokkal, a helyi közélet „egy kézben tartásával”, gazdasági visszaélésekkel vádolták meg a szocialisták. Mit gondol arról az állításról, hogy „itt dzsentrivilág épül”?– Elképesztő vádak érik az önkormányzatot, miközben sorra történnek jobbnál jobb dolgok a városban, amelyekről viszont az ellenzékiek nem tájékoztatnak. A médiumokban megjelent állítások cáfolására bírósághoz fordultunk, a különféle helyreigazítási perek folyamatban vannak. Szeged 1998 óta látványos fejlődésnek indult, a vádaskodók nem beszélnek a sikeres tömbrehabilitációról, a közterek felújításáról, a tízmilliárd forintos nagyságrendű, nyertes fejlesztési pályázatokról vagy a csökkentett díjú távfűtési rendszerről. A személyi összefonódásokról és egyéb gyanús ügyletekről szóló állításokat senki sem tudta bizonyítani. Akik pedig egyenesen bűncselekményekkel vádolnak, azok jobban tennék, ha bírósághoz fordulnának és ott mondanák el vádjaikat az önkormányzat vezetőivel szemben. Az ellenzék célja viszont láthatóan az, hogy – ha igazak, ha nem – a híreszteléseket zengje a sajtó és az egész város. Nyakunkba akarták varrni a Virág Cukrászda ügyét is, holott az üzlethelyiség 1994 óta nem a városé, azt az akkori ÁVÜ adta el. Éppen a két éve alakult, polgári többségű önkormányzat tudta elérni, hogy megkapjuk a privatizáció után nekünk járó részt. Eközben az ügyet sokan összekeverték a valóban önkormányzati tulajdonú „Kisvirág” néven ismert vendéglátóegység bérbeadásával. Itt sincs gond, mert a bérlő fizetett, és vállalta, hogy fél éven belül megnyitja a cukrászdát.– A nyilvánosság előtt valóban a városvezetést és személyesen önt támadták erőteljesebben terveiért és diktatórikusnak nevezett intézkedéseiért. Okot adott minderre?– Legelőször azzal támadtak, hogy a közgyűlés MSZP-frakciója nem tarthat sajtótájékoztatót a városházán. Persze, hogy nem tarthatnak, hiszen a pártok – közöttük a Fidesz – sohasem tettek ilyet. A városházán a mindenkori önkormányzati vezetés szervez tájékoztatókat, a közgyűlési frakciók pedig saját pártirodájukban tehetik meg ezt, ha véleményük van egy-egy döntés kapcsán.– A helyi és az országos sajtóban ellenem folyamatosan felhozott vádak közül a legsúlyosabb az volt, hogy ismerőseimnek privatizálom a szegedi egészségügyet, s ennek során 250 ezer ember ellátása kerühet veszélybe. Ezzel szemben a valóság az, hogy nem kívánjuk magánosítani a járó- és fekvőbeteg-ellátást, hanem olyan átalakításra készülünk, amelynek alapján sokkal hatékonyabban működhet a rendszer. Ugyanakkor a törvény szerinti kötelező alapellátás esetében a háziorvosoknak lehetőséget biztosítunk, a teljes privatizációt pedig az év végéig szeretnénk lezárni. Mint ismeretes, 1992-ben a volt körzeti orvosok a praxisukat, lényegében a tudásukat vehették a saját kezükbe. A rendelőket, az önkormányzati vagyont felmérettük, és döntöttünk: az alapellátás miatt a forgalmi értékhez képest harminc százalékot engedünk, az ingatlanfelújítások leírásával pedig további harminc százalék engedmény lehetséges. Így az orvosok gyakorlatilag az ingatlan forgalmi értékének negyven százalékáért – tízéves kamatmentes hitel felvételével és három év türelmi idővel – juthatnak a rendelőikhez, miközben az orvosi berendezéseket gyakorlatilag nulla forintért megkapják. Ez természetesen nem kötelező, azonban a privatizációra 2000. december 31-e után már csak piaci alapon kerülhet sor.– Mit vitatnak az átalakítást ellenzők?– A járó- és fekvőbeteg-rendelés még ma is orosz típusú rendszerben működik a rendelőintézetekben és a kórházakban. Elképzeléseink szerint a szakorvosoknak, szaknővéreknek, műtősöknek, tehát az ott dolgozóknak lehetővé kell tenni, hogy – akárcsak korábban a háziorvosok – magukat privatizálják. Az önkormányzat lényegében a nehezen kezelhető intézményrendszert alakítaná át. Egy gazdasági társaság képes a meglévő, ám kihasználatlan kapacitásokat mobilizálni, mert nem kötik gúzsba az intézmények mozgásterét beszűkítő gazdasági és jogi feltételek. Mindezek alapján azt mondtuk: nézzük meg, Szegeden lehetséges-e ilyen átalakítás, ezért ajánlatkérési felhívást tettünk közzé szakmai körökben. Amennyiben ezt nem tettük volna, azzal vádolnának, hogy nem hallgatjuk meg az érintetteket. Tervünk egyébként nem példa nélküli. Dombóváron már közhasznú társaságként működik az egészségügy, Kiskunhalason pedig szinte szó szerint lemásolták a nyugat-európai mintára kialakított szegedi modellt. Alaptalanok azok a vádak is, hogy betegek ezrei maradnának ellátatlanok. Aki ilyet mond, annak fogalma sincs az egészről. Attól, hogy más a forma, az önkormányzat felelőssége változatlan. Amenynyiben valamilyen privatizációra kerülne sor, azt a jelenlegi közalkalmazottak dönthetik el, a törvények biztosítják a jogfolytonosságot.– Mekkora megtakarítást jelent az új rendszer a városnak?– Az állami, társadalombiztosítási pénzeket is beszámítva jelenleg 3,6 milliárd forint az „átfolyó tétel”, s ehhez az önkormányzat évente háromszázmilliót tesz hozzá. Nem értem, hogy az általában veszteségesnek nevezett egészségügybe tervezett szakmai tőkebevonástól miért kell félni. A betegek számára nemhogy változatlan marad minden, hanem jelentősen javul az ellátás minősége, akárcsak az ágazatban dolgozók munkafeltételei. Szeretnénk 2001 augusztusáig létrehozni a hatékony ellátást. A beérkezett ajánlatokról a napokban döntött a tizenegy tagú bíráló bizottság, amelyben helyet kapott a Csongrád Megyei Orvosi Kamara elnöke, az ÁNTSZ megyei igazgatója, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár regionális orvosigazgatója, de részt vettek benne helyi szakmai szervezetek, önkormányzati bizottsági elnökök is. A testület öt országos szakértő egybehangzó véleménye alapján egy ellenszavazattal döntött a Fuziomed Kft.-vel való további tárgyalások mellett, melyet először öt, majd három pályázó közül választott ki. A tisztán magyar céget a százszázalékos állami tulajdonú Hugaropharma Rt., a debreceni Hosp-Net Kft., valamint – a Gazdasági Minisztérium és a szegedi önkormányzat tulajdonában álló – Duna-Tisza Regionális Rt. hozta létre. Az ajánlat egyelőre az egészségügy teljes átvilágításáról szól, tehát szó sincs semmiféle kiárusításról.– Szeged önkormányzatára, önre és az egyik alpolgármesterre korábbi pályázati szabálytalanságok miatt kétszer is jelentős, együttesen több mint 22 millió forintos bírságot szabott ki a közbeszerzési döntőbizottság.– Az elmarasztaló döntések egészségügyi gépműszer beszerzéséről, illetve a városban diákétkeztetést végző cég elbírálásáról szóltak. A gépbeszerzési tendernél később a bonyolító cég elismerte a hibáját, ki is fizette az önkormányzatra szabott bírságot. A másik büntetést megfellebbeztük, a bíróság felfüggesztette az eljárást, jogerős ítélet még nincs. Álláspontunk szerint ebben az esetben a döntőbizottság hat helyen sértette meg a törvényt.– Az önkormányzat a Genfi Választott Bírósághoz fordult Szeged víz-csatornahálózatának privatizációja ügyében. Miért?– A privatizációt 1994-ben, az akkori közgyűlés intézte, furcsa körülmények között. Sajnos, a város számára hátrányos szerződést kötöttek a vevővel, a francia Vivendi céggel. A vevők egyetlen pontot tartottak be maradéktalanul, a minden évben esedékes díjemelést. Jelenleg több száz millió forint „megy ki” ellenőrizetlenül a városból. A kötelezően vállalt fejlesztésből öt év alatt – bekötések és rácsatlakozások nélkül – mindössze 16-17 kilométernyi csatornát építettek meg méterenként ötvenezer forintból. Miután az önkormányzat megtámadta a szerződést, a jogszabályi környezet is megváltozott. Most már kötelező a versenytárgyalás, az önkormányzat 15 ezer forintból tud csatornát építtetni. Egy éven belül 50 kilométer hosszú hálózatrész készülhet el. Sikerült a díjemelések mértékét is csökkenteni. Két éve még 50 százalékkal akarták a tarifát növelni, ezt a városvezetés tíz százalék alá „tornázta le” a Vivendivel folytatott tárgyalásokon.– Mindezeken kívül mit tart az önkormányzat elmúlt két évében sikeresnek, illetve milyen terveik vannak még?– Egyértelműen látványos a történelmi belváros rehabilitációja. A már említett csatornázási program keretében az útburkolatokat is folyamatosan kicseréljük. A fejlesztések üteme négyszerese-ötszöröse az eddigieknek, négy éven belül a város minden utcája csatornázott lesz. Az Európai Unió úgynevezett ISPA-pályázatán összesen 19 milliárd forint támogatást nyert az önkormányzat csatornázásra és egy korszerű biológiai szennyvíztisztító kiépítésére, illetve a helyi szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtésére. Szegeden ennyi fejlesztésre fordítható pénz összességében húsz éve nem volt. További állami támogatás kell többek között az M43-as elkerülő út és a vasúti Tisza-híd megépítéséhez. A 30-40 milliárdos beruházások nemcsak Szeged közlekedését javíthatják, hanem Makó és az egész térség gondjain segíthetnek. A központilag támogatott bérlakás-építési programban is részt veszünk, idén nyolcvan lakás készül el, s ezt jövőre szeretnénk megduplázni. Végül kiemelkedő sikerként könyvelhetjük el a melegvíz- és a távhődíjak tavalyi tizenkét százalékos csökkentését, miközben az energiaköltségek az országban mindenütt emelkednek. Az idén is csak hatszázalékos emeléssel kell számolni a gázárak miatt, mert Szeged távfűtését sikerült egy valóban profi, hozzáértő cégre bíznunk. Most már ott tartunk, hogy a szolgáltató az önkormányzati költségvetés befizetőjévé vált.