Pozitív folyamatok stabilizálták az árindexet

Stabilizálódott nyáron a magyar infláció: júliushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak.

Illusztráció Fotó: Róka László Forrás: Róka László

Augusztusban Magyarországon a fogyasztói árindex változatlan szinten, 4,3 százalékon maradt (év/év alapon), ráadásul júliushoz viszonyítva nem változtak az árak. Ez megfelelt az előzetes elemzői várakozásoknak. Az inflációs alapfolyamatokat megragadó maginfláció 3,9 százalékra lassult augusztusban éves szinten mérve – írta elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató.

 

Kedvezően hatott az inflációra az élelmiszerárak és az energiaárak havi stagnálása, valamint a ruházkodási cikkek, az üzemanyagok és a gyógyszerek árának csökkenése júliusról augusztusra.

Nemcsak éves szinten maradt változatlan az infláció, hanem havi összevetésben is, mivel júliushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak. Ezen belül (egy hónap alatt): az élelmiszerek ára és a háztartási energia ára változatlan maradt, a ruházkodási cikkek ára (1,7 százalékkal) tovább csökkent, ami a szezonális kiárusítások és leárazások hatása. A járműüzemanyagok ára ugyancsak csökkent összesen 0,8 százalékkal. 

A gyógyszerek ára 0,3 százalékkal csökkent, ami az önkéntes árkorlátozás hatása.

A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, itt a növekedés 0,6 százalék volt, míg a szolgáltatások ára átlagosan 0,5 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,4 százalékkal haladta meg az előző havi szintet.

Az év eleji átárazások kifutásával lassult a szolgáltatások inflációja tavaszra. A kormányzati tárgyalások eredményeként a telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatók, valamint biztosítók is önkéntesen befagyasztották áraikat. Ennek pozitív hatásai tavasz óta láthatóak: folyamatosan lassult a szolgáltatások éves alapú inflációja, a nyári hónapokban 5,3-5,4 százalékon stabilan állt, míg februárban 9,2 százalékot mutatott. Nyáron elsősorban a turizmushoz és vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások ára drágult.

Havi alapon 0,5 százalékkal nőtt a szolgáltatások átlagos ára. Ezen belül az üdülési szolgáltatások 2,5 százalékkal, a lakbér 1,6 százalékkal, a sport, múzeumi belépők 0,5 százalékkal drágultak.

A forint az euróval és a dollárral szemben is tovább erősödött augusztusban, ezzel év elejéhez képest az euróval szemben közel 4 százalékkal, az amerikai dollárhoz képest pedig több mint 14 százalékkal erősödött.

Az élelmiszerárak nem változtak augusztusban júliushoz képest, és éves viszonylatban is stagnáltak (év/év alapon júliusban és augusztusban is 5,9 százalékkal nőttek átlagosan). Az év első felében bevezetett árrésstop főleg március-április folyamán hatott leginkább az élelmiszerárakra. Friss hír, miszerint a kormány további három hónappal, november végéig meghosszabbította az élelmiszerek és a higiéniai termékek árrésstopját. Ugyanakkor a nyár nagy részében főleg a kedvezőtlen időjárási körülmények befolyásolták a hazai élelmiszerek árait (tavaszi fagykárok, jégkárok, majd a szárazság – aszály, nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte). 

Augusztusra normalizálódtak a folyamatok, és a korábbi szezonális mintát követve az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) ára 2,1 százalékkal mérséklődött júliushoz képest, mely a teljes inflációra kedvező hatást gyakorolt.

Kormányzati és jegybanki várakozások szerint egyaránt 2025-ben az infláció átlagosan 4,7 százalékos lesz Magyarországon, jövőre 3,7 százalékot várnak. Az MNB júniusi inflációs jelentésében kiemelte, hogy az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba (2-4 százalék) és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. A jegybank legfrissebb inflációs előrejelzését szeptember 23-án ismerhetjük meg – jegyezte meg az Oeconomus.

2023 szeptembere óta, közel két éve emelkedik a keresetek reálértéke Magyarországon, vagyis a nominális átlagkereset növekedése meghaladja az inflációt, így nő a bérek vásárlóereje. 

A fogyasztói bizalmi index 2022-es mélypontjáról jelentősen emelkedett, de 2024 óta nagyjából stagnál 2025 eddigi hónapjaiban.

Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában – mind a 27 tagállam vonatkozásában rendelkezésre álló adatok alapján – 2025 júliusában 2,4 százalékos inflációt mértek (év/év alapon). Az eurózónában május–júliusban 1,9-2,0 százalékon, vagyis az ECB inflációs célnál állt meg mutató, mely csak minimálisan, 2,1 százalékra gyorsult augusztusban. Az alacsonyabb külső, importált infláció a magyar inflációs ütemre is pozitívan hat.