Sorsfordító tárgyalások

Czettler Antal
2000. 11. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az 1939. augusztus 23-án Moszkvában Ribbentrop német külügyminiszter és Molotov szovjet külügyi népbiztos által aláírt barátsági és megnemtámadási szerződés mindkét szerződő félnek jelentős stratégiai előnyt jelentett. Németország – majd néhány hét múlva a Szovjetunió – lerohanta Lengyelországot, s szeptember 28-án, Ribbentrop második moszkvai útja során a két nagyhatalom felosztotta egymás között a legyőzött országot.Ezerkilencszáznegyven tavaszán a szovjet kormánnyal kötött paktum által tehermentesített német birodalom néhány hetes villámháborúk sorozatával elfoglalta Norvégiát, Dániát, Hollandiát, Belgiumot és Franciaország nagyobbik részét. Egyedül Anglia utasította el a német békeajánlatokat, s a német légierő Anglia elleni légitámadásai sem jártak eredménnyel. A szigetország tovább harcolt, s a rendíthetetlen angol ellenállás láttán Roosevelt elnök elhatározta: minden lehető segítséget megad a Hitler hadigépezetével dacoló országnak.Sztálint – aki a német–szovjet paktumtól a „kapitalista” államok közötti hosszan tartó háború kibontakozását s a Szovjetunió megerősödését remélte – meglepték a Nyugat-Európában elért jelentős német katonai sikerek. A Szovjetunió stratégiai helyzetének erősítése érdekében megszállta és bekebelezte a balti államokat, s 1940. június végén Romániát Besszarábia és Észak-Bukovina átengedésére kényszerítette. E gyors és erőszakos katonai és diplomáciai lépések visszatetszést keltettek Berlinben, s a német–orosz paktum szerkezetében megmutatkoztak az első repedések. Mivel Hitler attól is félt, hogy a Churchill vezette angol kormány szövetséget akar kötni Oroszországgal, 1940. július 31-én utasította a német Wehrmacht vezetőit: dolgozzanak ki egy hadműveleti tervet Oroszország gyors legyőzésére 1941 folyamán. E terv mögött nem a Mein Kampfban meghirdetett „élettérelmélet” rejlett, a Führer Angliát akarta békére kényszeríteni, mert úgy vélte: Churchill azért utasította el az 1940. július 19-i békeajánlatát, mert abban bízott, hogy a Szovjetuniót idővel be tudja vonni egy Németország elleni koalícióba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.