Százharmincötezer kilométernyi közút

Az 1998–2002 közötti időszak jelentősebb beruházásaira előirányzott 427 milliárd forintból mintegy 93 millárd jut a gyorsforgalmi úttal le nem fedett területek úthálózatának fontosabb fejlesztéseire. A közlekedési tárca szerint az említett időszakban a kormányprogramra alapozott infrastruktúrafejlesztés, a tízéves autópálya-program beindítása jelentős eredménnyel jár majd a gazdaság élénkítésében és az elmaradt területek felzárkóztatásában, amely segíti az EU-hoz történő csatlakozásunkat.A programba már befektetett 58 milliárd forint mellett jelenleg 35 milliárdos beruházás van folyamatban. A minisztérium további terveiben szereplő 334 milliárd forintos ráfordítás több mint kétszerese az 1994–98 között a közúti beruházásokra fordított költségeknek. Ez az autópálya-programra tervezett forrásokon túl évi 40 milliárd forint fejlesztési összeget jelent.A programban a szükséges fedezettel megvalósulhat négy folyami és ugyanennyi kisebb híd, 210 kilométer autópálya, illetve autóút, 220 kilométer települést elkerülő szakasz, 138 kilométernyi út korszerűsítése és 70 kilométernyi autópálya felújítása. A meglévő közúthálózat állapotromlásának megállítása és az EU-követelményeknek megfelelő, a jelenlegi megengedett 10 helyett 11,5 tonna tengelyterhelésre alkalmassá tétele a fejezeti célirányzat jelentős részét felemésztheti. Ezért a beruházások a programfinanszírozással közvetlen költségvetési forrásból valósíthatók meg, hitelfelvételek és az EU források-bevonásával.A közúthálózat fejlesztése halaszthatatlanná vált, hiszen már a jelenlegi gépjárműállomány mellett sem képes maradéktalanul ellátni feladatát. Az ország közúthálózatának hossza 135 ezer kilométer. Ebből 30 ezer kilométeres szakaszon bonyolódik le az ország teljes közúti forgalmának 70 százaléka. Az önkormányzati kezelésben lévő utak hossza 105 ezer kilométer. A legforgalmasabb 30 ezer km-ből hétezer a főutak hoszsza, amelyből mintegy 2000 része az európai úthálózatnak. Hazánkon is áthalad például az úgynevezett helsinki folyosó, amely nyugaton az M1-es autópálya vonalát, illetve a mellette futó 1-es utat, dél felé pedig a 6-os, illetve a 4-es főút irányát jelenti. Kelet felé a 3-as utat értjük alatta.Főútjainkból 448 kilométer autópálya és 50 autóút. A magyarországi közúthálózat a fővárostól kiindulva sugaras szerkezetű, ezzel együtt sem a Dunán, sem a Tiszán nincs elegendő számú és nagy teherbírású híd, ezért hosszúak a szállítási távolságok, nő a menetidő, amely jelentős gazdasági veszteség forrása és a környezetvédelmi szempontoknak sem tesz eleget. Közúthálózatunk egy lakosra jutó ellátottsága megfelelőnek mondható, annak ellenére, hogy ez az EU-átlag 67 százaléka. Az utak áteresztő képessége, az utazási sebesség, az útburkolatok, valamint a hidak állapota viszont elmarad az EU elvárásoktól.A 30 ezer km-es úthálózat több mint egyharmadán azonnali beavatkozás lenne szükséges. A tranzitutak egy részén a burkolat állapota nem csak rossz, hanem már balesetveszélyes is. Az úgynevezett nyomvályúképződés, amely a nagy nehéztehergépjármű-forgalmat lebonyolító utakra jellemző és hosszirányú, párhuzamos burkolatsüllyedést jelent, ezeken az utakon általánosnak mondható. Az ilyen utak hossza országosan mintegy háromezer kilométer, itt 550 kilométer hoszszúságú szakaszt kellene azonnal megjavítani.Az utak szélessége a legszerényebb elvárásokat figyelembe véve legalább 8000 km-en nem elégséges. A nagy folyami hidak hiánya lehetetlenné teszi a szükséges hálózati gyűrűs kapcsolatok kiépítését. A tervek szerint a legnagyobb nehéztehergépjármű megengedett össztömege a jelenlegi 40-ről 44 tonnára változik. Mai útjaink és hídjaink egy része sem felel meg az új határértékeknek. Ez újabb kerülőutak kijelölését, nagyobb környezeti terhelést, baleseti veszélyeket, többletköltségeket jelent.Az országos közúthálózat folyamatban lévő fejlesztési programjának elsődleges célja, hogy a településeket elkerülő szakaszok megépítésével felszámolják a balesetveszélyes gócokat, csökkentsék a környezeti terhelést, és megszüntessék a veszélyes, szintben lévő vasúti kereszteződéseket. A tárca fontosnak tartja azt is, hogy biztosítsák a forgalmi követelményeknek megfelelő kapacitásokat. Ezt az utak négysávossá szélesítésével, kapaszkodósávok létesítésével és elsősorban a települések átkelési szakaszainak tehermentesítését szolgáló utak építésével kívánják megoldani.Az említett programok végrehajtására meglévő anyagi erőforrások elosztásánál elsőbbséget élveznek azok a területek, amelyeken egyelőre nem tudják megoldani a gyorsforgalmi kiszolgálást. A fejlesztési elképzelések ütemezése szerint 2030. körül várható a teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózat kiépítése. Ez gyakorlatilag maradéktalanul kielégíti azt az igényt, hogy az ország településeinek mintegy 95 százalékáról harminc perc alatt elérhető lesz egy-egy autópálya vagy autóút.