Terv a katonasírok rendbetételére

Lehetséges, hogy Magyarországon már korábban is ismert volt az a névsor, amelyet a magyar hadifoglyok fölkeresésére indult expedíció adott át a moszkvai magyar nagykövetségnek – mondta lapunknak Bús János alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattár vezetője. Veér András, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) főigazgatója szerint sok-sok pénzre lenne szükség a hatékonyabb kutatáshoz.A kutató-történész Bús János annak ellenére valószínűnek tartja: élnek még egykori magyar katonák a mai Oroszország területén, hogy Veér András pszichiáter és csapata a fölkeresett öt elmegyógyintézetben, illetve Kirov megyében, ahol több hadifogolytábor is működött, nem talált élő magyar személyt. Az OPNI főigazgatóját az orosz nemzetbiztonsági szolgálat egyik tisztje kísérte hivatalosan a kutató körúton, amely nyilvánvalóvá tette: az a vidék ma is jószerivel megközelíthetetlen. Nem működnek sem vezetékes, sem mobiltelefonok, a moszkvai rádió sem fogható, s az információk szerint ma is raboskodnak politikai foglyok a gulagszerű táborokban, de kizárt, hogy idős magyarok lennének közöttük. Mindazonáltal a kiutazó a magyar csoporttal készségesek voltak, a kirovi KGB-irattárba beengedték filmezni a Magyar Televízió munkatársait.– Százezer magyar katonáról soha nem fogjuk megtudni, mi történt velük – szögezte le Bús János, aki szorosabb együttműködést ajánl a hasonló felderítő utak szervezőinek. Az orosz hatóságok számos katonai és hadifogolynévsort átadtak a magyaroknak, szerinte célszerű ellenőrizni a már meglévő adatokat. 1996-ban államközi egyezmény született, hogy az orosz fél az államadósság terhére rendbe hozza a katonatemetőket és a hadifogolytáborok melletti temetőket. Jelenleg – a magyar Hadisírgondozó Iroda közreműködésével – százharminc hadifogoly-temető rendbehozatalát fejezték be, s több százét tervbe vették. Hamarosan megkapják a magyar kutatók az úgynevezett mozgó lágerek egykori magyar foglyainak névsorát is.