Tudásközpontú társadalom a cél

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 175. évfordulója és a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezett ünnepi ülésen köszöntötte a tudós testületet Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke és Pokorni Zoltán oktatási miniszter tegnap az MTA dísztermében. Glatz Ferenc, az MTA elnöke az Akadémia autonómiáját hangsúlyozva elmondta: egyensúlyt kívánnak teremteni a civil szervezetek és a kormányzati hatalom között. A délutáni ünnepi nagygyűlés előtt 51 tudósnak és kutatónak díjakat és kitüntetéseket adtak át.Köztársasági elnökként ezután is mindent megtesz azért, hogy a magyar tudomány művelői mind anyagi, mind erkölcsi elismerésben magasabb szintre jussanak, mint ahol eddig voltak – mondta Mádl Ferenc ünnepi beszédében. Az MTA történetében a rendszerváltás óta eltelt tíz esztendő egyik legfontosabb vívmánya, hogy vagyona az államtól az Akadémia tulajdonába került – tette hozzá. Az államfő fontos vívmányként említette a pályázati rendszerek bevezetését és a köztestületi forma létrehozását is. A két évet felölelő, most készülő költségvetés pozitív változást hoz az MTA kutatóhálózatának és a tudósoknak – közölte a köztársasági elnök.– A tudósok és a politikusok között létrejöhet a szoros együttműködés, elsősorban azon az alapon, hogy a tudományra a társadalom érdekében van szükség – fogalmazott Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke, majd hozzátette: amely közösség leértékeli tudományát, elveszíti dinamizmusát. Mi ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, hiszen a társadalom és a következő generációk jövőjéről van szó.Pokorni Zoltán oktatási miniszter szerint az egyik legfontosabb cél, hogy a kutatás és fejlesztés jobban kötődjön a gazdaság, a nemzet és a társadalom érdekeihez. – A jövő az egyetemek, a kutatási intézmények és a gazdaság szereplői közötti együttműködésé – fogalmazott a szaktárca vezetője. A kutatásnak, a tudománynak, az oktatásnak önelvű, belső törvényei is vannak, így nem lehet pusztán a politika és a gazdasági racionalitás függvénye – tette hozzá. Elmondta még, hogy meg kell erősíteni az alapkutatások és az alkalmazott kutatások bázisát, s ez csak következetes kormányzati politikával lehetséges. Jelezte: a kutatók bére 2001. január 1-jétől közel egyharmadával emelkedik.– Nem tudósközpontú, hanem tudásközpontú társadalmat akarunk, hogy az előrejutás a gazdaságban, a közéletben, a tudományban és a kultúrában ne csak a pártpolitika révén érvényesülhessen, tudás és szakszerűség révén is – közölte Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke. Az Akadémia egyensúlyt kíván teremteni a civil szervezetek és a kormányzati hatalom között.