Ukrajnába vonul az orosz tőke

Megkezdték előrenyomulásukat Ukrajnában az északi szomszéd bankjai is, a nagy ipari vállalatok privatizációja során megjelent orosz tőkét követően – korántsem egyértelműen pozitív reakciót kiváltva a Dnyeper partján. Jól szemlélteti ezt a zaporozsjei óriásvállalat, az alumíniumkombinát privatizálása körül kialakult sajtókampány, aminek kimenetele az elemzők szerint mindenképpen vízválasztó lehet az ukrán oligarchák számára.Az ukrán oligarchák körében egyre érezhetőbb a nyugtalanság, amit mindenekelőtt az a terv váltott ki, miszerint a tranzitvezetékek fölötti ellenőrzésbe bevonják az orosz Gazpromot. Ennek bekövetkezte ma már csupán idő kérdése. Amint azonban ez megtörténik, az oroszok tesznek azért, hogy rend legyen a vezetékek üzemeltetésében, hogy a jövőben egyetlen köbméter gáz se kerüljön illegálisan külföldre. Ezzel viszont az oligarchák jelentős részét megfosztják attól, ami eddig számukra az alapvető bevételi forrást jelentette. A Gazprom kopogtatása egyben azt is jelzi, hogy az orosz jelenlét tovább erősödik Ukrajna gazdaságában. A nagy szláv testvér már jelen van a kőolaj-, a vegyi- és az alumíniumiparban, továbbá a cső-, a gép- és repülőgépgyártásban. Ma kétségtelenül az oroszok számítanak a legvalószínűbb befektetőnek, mivel őket – a nyugatiaktól eltérően – nem riasztják vissza a hazaiakhoz hasonló nehézségek.Ennek ellenére nem kevés ellenállást kell leküzdeniük az ipari tőke nyomában beszivárgó orosz bankoknak is, amelyek között egy közepes is legalább olyan tőkével rendelkezik, mint a tíz legerősebb ukrán bank együttvéve. Talán éppen ezért vélik többen úgy, hogy a ma még békés pénzintézetek a bekebelezéssel veszélyes harci gépezetekké válnak, maguk alá tiporva az ukrán függetlenség alapjait és a nemzeti tőke első hajtásait. Mások szerint nem ez, hanem a hitelek olcsósága, milyensége a döntő.A jövőt tekintve mindenképpen reménykeltő, vélekedik a Halicki Kontrakti című kijevi pénzügyi-gazdasági hetilap elemzője, hogy ma már ebben a vitában is a pragmatikusan gondolkodók vannak többségben. Akadnak azonban olyanok, akik fenntartással és aggódással figyelik a külföldi, közöttük is elsősorban az orosz bankok ukrajnai előretörését. A Gyeny című kijevi napilap elemzője szerint talán nem is alaptalanul, hiszen a hatalmas pénzügyi „szu-permarketek” megjelenése mindenképpen rontja a kisebbek és a gyengébbek helyzetét, érdekeit. Csakhogy, szögezi le a lap, a nemzeti érdekek csorbulása miatt ejtett könnyeket hamar felszárítják az ügyfelek számára kínált kedvező pénzügyi lehetőségek. Az „idegen” győzelmét a kiélezett konkurenciaharcban már korántsem abszolút vereségként könyvelik el, hanem csupán a nemzeti büszkeségen ejtett foltként, ami fölött egy ajakbiggyesztéssel napirendre térnek. A tények ugyanis önmagukért beszélnek. A Kijevinveszt bankot néhány napja bekebelező orosz Alfa Bank például csak hét hónapja kezdte meg együttműködését az addig jelentéktelen pénzintézettel, ám ez idő alatt csaknem megháromszorozta ügyfeleit, 82 százalékkal pedig szolgáltatásaiból adódó jövedelmét.Jelenleg Ukrajnában tíz bank van teljes egészében külföldi kézben, 29-ben pedig egyelőre csak részben van jelen a külföldi tőke, ám elemzők szerint ez a folyamat rövidesen felgyorsul. S hogy ebben várhatóan szintén a nagy szomszéd pénzintézetei játsszák majd a főszerepet, az érthető is, hiszen ebben a tekintetben is az oroszok ismerik leginkább a terepet. Félni tőlük pedig semmiképpen nem kell, szögezi le a már idézett Gyeny című napilap elemzője, ellenben az mégsem lesz talán haszontalan, ha fokozott figyelem kíséri majd tevékenységüket.