Ukrán energiagondok

Egyre erőteljesebb támadások érik Viktor Juscsenko ukrán kormányfőt (képünkön), akinek az ország télre való felkészültsége kapcsán támadt konfliktusa a hatalmi ágazatokkal. Ez a vita akár végzetes is lehet, ugyanis Juscsenko először vallotta be a nagy nyilvánosság előtt, hogy tűrőképességének és lehetőségeinek is van határa. A mindig megfontoltan fogalmazó miniszterelnök a minap első alkalommal engedte meg magának, hogy tőle szokatlan ironikus-indulatos hangnemben utasítsa vissza az őt ért támadásokat. Nyilvánvaló elfogultságnak és valótlannak nevezte azt a kormányra nézve fölöttébb lesújtó jelentést, amit Jevhen Marcsuk, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára, volt miniszterelnök által vezetett bizottság készített a téli felkészülés helyzetéről.A parlament, a kormány és a számvevőszék tagjaiból összeállított bizottság Leonyid Kucsma közvetlen megbízatása alapján végezte el a fűtőanyag- és energetikai komplexum állapotának az elemzését. Az államfő azt követően rendelte el a vizsgálatot, hogy a múlt hónap közepén tartott parlamenti meghallgatás során a kormányjelentést előterjesztő Julia Timosenko miniszterelnök-helyettes és Mikola Azarov, az adóhivatal elnöke egymásnak merőben ellentmondó adatokat közölt az ágazat téli felkészültségéről. Olaj a tűzre, hogy a Marcsuk-bizottság azóta elkészült jelentése nem csupán megerősítette az Azarov által közölt tényeket, hanem még az adóhivatalnál is aggasztóbb valóságképet tárt fel. Mindezt Marcsuk elsősorban a kormánnyal szemben álló oligarchák kezében lévő médiumokban azzal tetőzte, hogy a vizsgálódás során több olyan tényre, köztük hozzáírásokra, az adatok meghamisítására, szabálytalan elszámolásokra is fény derült, amelyek szavai szerint már a bűnügy kategóriájába tartoznak, így azokat haladéktalanul átadják a főügyésznek a vizsgálatok további lefolytatása céljából. S hogy teljes legyen a Juscsenkónak szánt hideg zuhany, a bizottsági jelentést a kormány két tagja, az energiaügyi tárca vezetője és helyettese is aláírta.Az állásfoglalásaiban mindig mértéktartóan fogalmazó Zerkalo Nyegyeli című hetilap vélekedése szerint a nagy dérrel-dúrral bekonferált bizottsági jelentés arról tanúskodik, hogy a mágnások, ha még nem is az utolsó, ám mindenképpen az utolsó előtti csatára készülnek, hiszen még nem merültek ki teljesen azok a lehetőségek az országban, amelyeknek a kiaknázásával még lehet nagy pénzeket keresni. Mások szerint viszont a nagy pénzeket már „lenyúlták”, így ma már csak befektetni lehet és érdemes, mégpedig a választásokba és a privatizációba. Az energetikai ágazat tehát talán az egyetlen olyan terület, amely még többek számára lehetőséget ad arra, hogy megőrizze gazdasági súlyát, amelyre elengedhetetlenül szükség van ahhoz, hogy a politika legfelső régiójában is megtarthassa a helyét.