A dal ugyanaz

A bizánci sassal, Nagy Péter trikolórjával és az egyelőre szöveg nélküli sztálini himnusszal köszönti Oroszország az új évezredet. A duma által elfogadott nemzeti jelképek közül különösen a szovjet himnusz újjáélesztése kavart vihart, gyakorlatilag a társadalom fele tiltakozik a „veszélyes szellemidézés” ellen. A jogosnak tetsző bírálatok ellenére is megállapítható azonban, hogy e három jelkép egymás mellett szembetűnő eklektikussága hűen tükrözi az orosz társadalom jelenlegi átmeneti állapotát s a Putyin-éra cinikus pragmatizmusát is.A döntő lökést állítólag a sportolók adták, akik Sydneyben lehajtott fejjel, csukott szájjal álltak a dobogó tetején, s arról panaszkodtak, hogy más nemzetek győzteseivel ellentétben ők nem énekelhetik boldogan országuk himnuszát, mert annak nincs szövege. Putyin elnök erre a hónap elején úgy döntött, hogy orvosolja a panaszt, s egyben véget vet a nemzeti jelképek körül a Szovjetunió felbomlása óta tartó zűrzavarnak. A volt szovjet himnusz dallamát, a háromszáz éves fehér-kék-piros trikolórt és az ötszáz éves címert, a kétfejű sast javasolta Oroszország állami jelképeinek, továbbá azt, hogy őrizzék meg a vörös lobogót mint az orosz hadsereg zászlaját.Putyin tévébeszédében emlékeztetett arra, hogy immár csaknem egy évtizede hiányzik az alkotmányos törvény az állami jelképekről, amelyekről eddig csak elnöki rendelet intézkedett. Szavai szerint érthető ellentét feszül a háttérben a cári Oroszország és a szovjet korszak szimbólumainak használata kapcsán, de mint hangoztatta, az orosz államiság szovjet esztendeit nem lehet kizárólag a sztálini megtorlásokra leszűkíteni, azoknak az éveknek a teljes elvetése, tagadása annak elismerését jelentené, hogy az előző nemzedékek hiába, értelmetlenül éltek és dolgoztak. Putyin arra is hivatkozott, hogy a társadalom többsége szintén a régi szovjet himnuszt szeretné visszaállítani. Azt azonban nem tette hozzá, hogy ez a többség a legjobb esetben is csak 53 százalék.Másként vélekedett a himnuszügyről az utódjával először összeütközésbe keveredett Borisz Jelcin. A Komszomolszkaja Pravdának nyilatkozva határozottan elvetette a szovjet himnuszt, s a jelenlegit, az annak idején az ő ukázában állami jelképpé nyilvánított dallamot, Mihail Glinka múlt században írt Hazafias dalát vette védelmébe. Az exelnök emlékeztetett arra is, hogy Alekszandrov dallamának más-más volt a szövege Sztálin és Hruscsov idején, majd Brezsnyev is változtatott rajta, míg most megint új szavakat keresnek. Úgy vélte, ezzel nem lehet viccelni, s a régi himnusz kellemetlen asszociációkat kelt benne, pártkongresszusokra és -konferenciákra emlékezteti, amelyeken pártcsinovnyikok hatalmát igazolták és erősítették meg. Ami pedig a mostanában oly sokszor emlegetett sportolókat illeti, Jelcin szerint számukra az a fontos, hogy ne változzon a himnusz, s énekelni lehessen a dallamára.A parlamenti pártok közül a szociálliberális Jabloko és a Jobboldali Erők Szövetsége is ellenezte Alekszandrov zenéjét, bejelentve, hogy alkotmánybíróság elé viszik az ügyet. Anatolij Csubajsz exkormányfő történelmi hibának nevezte a döntést, s úgy vélte, Putyin csak úgy teheti ezt jóvá, ha az új évezredben eltemeti Lenint. Orosz értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben tiltakozott a „szellemidézés” ellen, kalandor lépésnek minősítve Alekszandrov bolsevikok számára írt dalának állami himnusz rangjára emelését. Mint írták, „undort és tiltakozást” vált ki belőlük ez az egész, s nem kívánnak majd vigyázzban állva tisztelegni egy ilyen himnusz elhangzásakor.Mások cinikusan hozzátették mindehhez, a Putyin-rendszer visszásságaira célozva, hogy talán mégiscsak jobb lesz felállni, ha nem akarnak ülni utána. Alekszandr Szolzsenyicin fölháborító szemtelenségnek nevezte az egész vitát, amikor az emberek többsége nyomorog. Figyelemre méltó, hogy az orosz ortodox egyház vezetése, amelyet korábban a szovjet himnusz határozott ellenfelének tartottak, köpönyeget fordított, s kompromisszumra, a megosztottság elkerülésére szólította fel a híveket. II. Alekszij ekkor nem beszélt a szovjet korszakban megkínzott papokról, a raktárakká átalakított templomokról.Természetesen az orosz kommunistákat elbűvölte Putyin ötlete, mondván, ez a himnusz kötődik a második világháborús győzelemhez, a háború utáni újjáépítéshez. Másképp közelítettek az elnök felvetésének pragmatikus támogatói. Szerintük ez a gyors döntés is bizonyítja, hogy Putyin technokrata politikus, aki nem ragad le a részleteknél.A duma alig három óra alatt fogadta el Putyin javaslatait. A legnagyobb vihart természetesen a himnuszról szóló szavazás kavarta. A „szövetségbe forrt szabad köztársaságok, a nagy Oroszország kovácsolta frigy” kezdetű himnuszt Alekszandr Alekszandrov eredetileg bolsevik indulónak komponálta, s 1943-ban személyesen Sztálin hagyta jóvá nemzeti jelképpé emelését. A szöveget Szergej Mihalkov, Nyikita Mihalkov apja írta, s ő fogalmazta át 1977-ben is, kiirtva belőle a Sztálint dicsőítő részeket. Az új szavak megformálására szintén az egykor gyermekkönyvek sikeres szerzőjeként ismertté vált, ma 87 éves Mihalkov az esélyes. E szövegben az orosz sas száll, Oroszország népeit pedig a győzelemre nem a lenini párt, hanem a háromszínű zászló vezeti.Ezek után szinte mindenki biztosra veszi – Putyin ezért is kérte a duma ülésszakának meghosszabbítását –, hogy az új évezredet új állami jelképekkel ünnepli Oroszország. A felsőház nem okozhat gondot, így kezdhetik a Kreml toronyórájának átállítását. Aztán, mint az NTV fogalmazott, jöhet a félszáraz pezsgő s mellé a félszovjet himnusz.