Az elfelejtett Jócsik Lajos

Némelyek úgy emlegetik, mint szépírót és szociológust, mások politikust és nemzetgazdászt látnak benne, s vannak, akik az ökológia európai úttörőjeként tisztelik. Az Érsekújváron született sokoldalú személyiség, Jócsik Lajos májusban lett volna kilencvenéves, s húsz éve, Szilveszter napján érte a halál.Tizennyolc éves korában, mint annyi más felvidéki diák és értelmiségi, a népi gyökerű Sarló mozgalomhoz csatlakozott. Tanulmányait Párizs és Prága jogi egyetemein folytatta. A harmincas évek elején a kolozsvári Korunknak kezdett írni főleg szociológiai tanulmányokat, majd 1940-ben Móricz Zsigmond hívta szerkesztőnek a Kelet Népéhez. Az 1943-as szárszói fórumon A Közép-Duna-medence közgazdasága címmel tartott előadást.1946-ban, a felvidéki magyarság legsötétebb korszakában a csehszlovák–magyar lakosságcsere kormánybiztosának nevezték ki, illetve – saját szavaival – „rálőcsölték” a hálátlan feladatot. 1947-ben elkezdődtek a politikai tisztogatások, s az év derekán őt is félreállították. A kormánybiztossággal egy időben mint parasztpárti politikust kinevezték a Kereskedelmi és Szövetkezetügyi Minisztérium államtitkárává. A feladat nem volt idegen számára, mert Párizsban szövetkezeti ismereteket is tanult. A finn és dán szövetkezési formákat tartotta követendő példának, ez azonban összeegyeztethetetlen volt az itthon bevezetett kolhozrendszerrel. Ezért 1949-ben lemondatták, s az Országos Szerves Trágyázási Vállalat igazgatójának nevezték ki. Később az átszervezés során létrejövő Fővárosi Talaj-erőgazdálkodási és Értékesítő Vállalat főmérnöke lett.A bioszféra szerves anyagának minél teljesebb visszaforgatása, a szelektív hulladékgyűjtés és -újrafelhasználás azután is foglalkoztatta, hogy szövetkezeti államtitkár lett. Új beosztásában humuszgyárat létesített, ahol a város szemetéből televényt állított elő, s ezer- meg ezervagonnyit szállított az ország homokos talajú vidékeire, hogy a föld dúsabban teremjen.Megírta modern ökológiai szemléletet tükröző művét Az öngyilkos civilizáció címmel. A kiadó két évig fektette a kéziratot, s eközben adták ki a német Fritz Bade hasonló témájú könyvét Versenyfutás a 2000. évig címmel. Mire Jócsik munkája megjelenhetett 1971-ben, Bade már learatta a babérokat.Jócsik Lajos nevét a hatvanas években megjelent Új Magyar Lexikon meg sem említi, utcát, iskolát sem neveztek el róla. Úgy tűnik, a félreállítás és elhallgattatás után most elkövetkezett a felejtés kora.