Csőd.com – Siker.hu?

Az új technológiai cégek egy része üzletileg agyaglábakon állt. Összeomlásukkal nehéz pillanatokat szereztek néhány kockázatitőke-cégnek, de a magyar szektor tőkepiaci értékelése – tőzsdei internetes cégek hiányában – nem igazán szenvedte meg a tengerentúlról indult, újabb kirostálódási hullámot. Sőt.Nem vitás, hogy Európát is elérte a fiatal technológiai cégek leértékelési hulláma. A drót nélküli on-line városkalauz-szolgáltatást nyújtó angol Citikey például amiatt volt kénytelen beszüntetni működését, mert a befektetői nem tudtak megegyezni a cégnek nyújtandó áthidaló megállapodásról. Ugyanez a történet játszódott le egy hónappal korábban az USA-ban is egy hasonló szolgáltatást nyújtó céggel, amitől Drew Barrymore, a hollywoodi filmsztár láthatóan ideges lett. Legalábbis a Scout Electromedia vállalkozás alkalmazottja szerint, aki a RedHerring magazinnak mesélt a cég másfél hónapja megtartott Los Angeles-i partijáról. Az ismert színésznő ugyanis korábban tizenegy darabot rendelt a vállalat kéziszámítógépeiből. Egy ilyen ketyere segítségével a felhasználó könnyedén elnavigálhatott a városban, gyorsan utánanézhetett a moziműsornak, és éttermi helyeket foglalhatott. Mindez azonban már a múlté. A számos készülékkel rendelkező sztár ugyanis meglepetéssel értesült a partin, hogy a Scout szolgáltatását egy apró hiba késlelteti: a cég a megelőző napon beszüntette működését.A (többnyire) szőke filmcsillag legfeljebb azzal vigasztalódhatott, hogy kolleginája, Whoopi Goldberg nyolcvan darabot szerzett be a csaknem száz dollárért árult és immár értéktelen masinákból. A cég leállásához itt is a befektetők közötti vita vezetett, mivel nem tudtak megállapodni abban, hogy a Scoutnak biztosítsanak-e újabb forrásokat áthidaló hitel formájában. Sok .com cég még a működését sem tudta elkezdeni az elmúlt hónapokban, mert a befektetők kihátráltak invesztíciójukból.Sok, magát az új kor gyermekének tartó ifjú alkalmazott és befektető volt kénytelen szembesülni az elmúlt hónapokban olyan elavult fogalmakkal, mint az árbevétel vagy a nyereség – jobb esetben úgy, hogy a részvényeik vagy részvényopcióik értéke csökkent, rosszabb esetben úgy, hogy az addig őket támogató intézményi befektetők nem voltak hajlandók több pénzt áldozni vállalkozásukra. A gyakran még huszonötödik életévüket sem betöltő vállalkozóknak szomorúan kellett tapasztalniuk: néhány év vagy hónap alatt felhalmozott impozáns vagyonuk ugyanennyi idő alatt lett semmivé.Egyre többen tolonganak a „kilencvenesek klubjában”, ahogyan azokat a vállalatvezetőket nevezik, akiknek opciói az elmúlt néhány hónap alatt több mint 90 százalékot veszítettek értékükből. Ahogy a Washington Post tudósítója a napokban megjegyezte: „Ritkán ért egy csoport üzletember ilyen sokat ilyen rövid ideig.” A tudósító által felkeresett egyik ilyen vállalkozó részvényeinek 86 százalékos esése után kénytelen értékesíteni személyes vagyonát és visszafogni luxuskiadásait. A 36 éves Michael Donahue, az Interworld Corp. alapítója, miután cége részvényeinek tőzsdei bevezetése gazdaggá tette, költekezésbe fogott. Vett egy méregdrága házat a floridai Palm Beachben, megtámogatott egy pólócsapatot, és résztulajdonos lett egy lökhajtásos magánrepülőgépben. A részvényeinek értéke azonban azóta a töredékére esett vissza, és a bankja felkérte majdnem 40 millió dolláros tartozása törlesztésére – mivel a hitelfedezetei az azóta elértéktelenedett részvények voltak.Persze maradtak még prosperáló .com cégek is. Ilyenek például azok, amelyek a bajba jutott internetes vállalkozásoknak nyújtanak segítséget, mondjuk azzal, hogy segítenek vagyonuk értékesítésében.Teljes sebességre kapcsolt tehát a sokat emlegetett kirostálódási folyamat. Sokszor viszont a már bizonyított üzleti modellel működő, nyereséget termelő internetes cégeket is megrengeti, mivel az ő ügyfélkörük is nagyrészt a többi .com cégből tevődött össze. A legismertebb ilyen cég, a Yahoo részvényeinek ára egy hét alatt esett a felére szeptemberben, mert a .com cégektől érkező hirdetési megrendelések növekedése – érthető okokból – lelassult.A .com-csődök természetesen a mögöttük álló kockázatitőke-cégekre nézve sem voltak kedvezőek, már csak ezért is várható lenne, hogy a nemzetközi alapok hazánkban is visszahúzódjanak. A magyar internetes és kockázatitőke-szektorra azonban nem hatottak olyan drámaian a tengerentúli események. Mint Szombati András, a Concorde Értékpapír elemzője elmondta, Magyarországon az internetes cégek piaci értékének zuhanása azért nem okozott traumát, mert ilyen vállalkozások ugyan itt is vannak, csak éppen piac nincs. Vagyis ezek a cégek még nincsenek a tőzsdén, hanem az alapítóik és néhány tőkealap vagy magánbefektető tulajdonában növekedenek, tehát igazi piaci értékelésük sincsen.Bedő Balázs, az Equinox Ventures elemzője kicsit még örül is a külföldi .com-bukásoknak. Ezzel ugyanis megszűnik a hivatkozási alapjuk azoknak a „jöttment vállalkozóknak”, akik megalapozatlan internetes vállalkozások tervével állnak elő.– Ez persze nem jelenti azt – siet hozzátenni –, hogy eddig nem küldték el azokat, akik nem tudták meggyőzően bemutatni, hogy mi lesz a termékük, és hol lesz a piacuk (vagyis mit akarnak eladni és kinek). A szintén Equinox-vezető Fodor Péter pedig a Magyar Kockázati- és Magántőke-egyesület konferenciáján is hangoztatta, tévedés azt gondolni, hogy a technológiai befektetéseket megcélzó kockázati tőkések csak a divatos internetes cégekbe fektetnek. Az innovatív technológiát képviselő vállalkozások közé tartoznak ugyanis a biotechnológiai cégek éppúgy, mint a szoftverkészítők. Az „új gazdaság” többi ágától tehát bizonyos értelemben kuruzslás elválasztani az internetes szektort.A hazai technológiai befektetések tehát a bennfentesek szerint inkább fejlődni fognak, mint visszaszorulni. Persze úgy is fogalmazhatunk, hogy a kockázati tőke magyar technológiai vállalkozásokba áramlásának nem az amerikai .com-hullámvasút a gátja. Sokkal inkább akadályt jelent még néhány szabályozási probléma, és úgy tűnik, ezek közül a kockázatitőke-törvény okozza a legkisebb fejtörést a befektetőknek. Jobban aggódnak a foglalkoztatási költségek miatt és azért, hogy az alkalmazottaknak szánt ösztönző részvényopciók értéknövekedése után nem a kedvezményesebb tőke-nyereségadót kell fizetni.