Civil elsősegély drogosoknak Somogyban

„Sem adataink, sem becslésünk nincs arról, hány drogfogyasztó fiatal él Somogy megyében. A megyei kórház egy-két kezeltje vagy néhány lebukott díler azt jelzi, mennyire nem követjük a valós fogyasztást. Veszélyes módon le vagyunk maradva a függőség megelőzésében és kezelésében” – mondja Abonyi Zsuzsanna, aki Somogy megye első drogambulanciájának létrehozásán dolgozik, az országban egyedülálló módon, civilként vágva bele a feladatba.Rögtön rájött, amikor a nevét mondta, hogy elrontotta: ez az asszony, aki itt, a pultok közt képes volt megállítani azzal, vajon tényleg ő-e az a „drogos nő”, akit a tévében látott, nem fog neki többet elárulni magáról és arról, miért ragadta meg hirtelen a karját itt, a bevásárlócsarnok közepén. Oktondi módon visszakérdezett tőle, segíthet-e valamiben, amire az asszony már nem is akart válaszolni. Teljesen bezárkózott, még a felkínált névjegyet sem fogadta el. Pedig látszott: komoly súly nyomja az ismeretlen vállát. Amióta drogos témával foglalkozik, látta már elégszer ezt az elkeseredett arckifejezést. A nevét kérdező és a fia (vagy lánya) lehet, hogy soha nem kér majd segítséget. Sokan vannak ugyanis így. A gyerek, családtag függősége titkolni való szégyen, amit – amíg lehet – takargatni kell!A történet nem kitalált. Kaposvár első és eddig egyetlen drogambulanciájának szervezője mesélte el. Többórás beszélgetésünkből az is kiderült, magánemberként jutott oda: tenni kell valamit. Az előkészületek alatt szabályos harcot vívott, ma is főleg saját pénztárcájából fedezve a költségeket azért, hogy Somogyban egyáltalán eljuthassanak egy hasonló intézmény gondolatáig. Pedig a kormány drogstratégiájában megfogalmazódott, a hasonló intézmények fenntartására minden városnak szüksége van. Abonyi Zsuzsanna szerint elgondolkodtató, hogy a „szomszédos”, több mint öt éve működő pécsi drogambulancia első heroinista betege kaposvári fiatal volt.Miért kell, ha káros?Stimulánsok, amelyek az önbizalom mellett a szexuális vágyat is növelhetik, hallucinogének, amelyek fél órán belül színes utazásra repítenek. Az előbbinek egyik gyakori melléktünete a paranoia, az utóbbinak, az LSD-nek hatása pedig az „örök utazás” lehet. Hogy akkor mégis miért? Egy kaposvári fiatal úgy fogalmazott: némelyek hazamennek, és látják, hogy a szüleik zombik módjára élnek. Esznek, dolgoznak, alszanak. Erre válasz a drog. Akkor inkább a betegség és a halál a néhány percnyi jóért. Csak a szülők életét ne...A mai napig a szülők, nevelők nagy része azt hiszi, mindez nem érintheti, a kábítószer csak mások problémája lehet. Pedig egyre kevésbé létezik nem veszélyeztetett réteg, s nincs olyan tendencia, amelynek alapján megmondható, kiből lesz drogos és kiből nem – olvasható az utóbbi mondat a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság egyik kiadványában, amely azt bizonyítja, itt senki nem akar elmenni a probléma mellett. A megelőzésre egyre nagyobb figyelmet fordító rendőrök azonban arra is panaszkodnak: egyáltalán nem tudják, mekkora az a látens fogyasztói tömeg, amelyet meg kell célozniuk ezekkel a füzetekkel.Somogyban a múlt év szeptemberéig 52 esetben indult eljárás kábítószerrel való visszaélés miatt, kilenc esetben pedig csekély mennyiségű illegális drog birtoklásáért. Az azt megelőző évben ugyanezeket a bűncselekményeket majdnem egyforma arányban, negyvennégyen és harmincan követték el. A stagnáló számok ellenére mindenki tudja, hogy a droggal élők köre rohamosan nő. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságon Kovács Géza rendőr alezredes szobájába az ambulancia szervezőjével együtt érkezünk. A megye droghelyzetéhez szeretne adatokat kapni a megyei bűnmegelőzési bizottság tagjától.A tabletta hódít– A második legnagyobb kábítószer-lefoglaló ország lettünk – magyarázza Kovács Géza. – A rendőrségünk gyorsan felzárkózott. Ami nem kis siker, bár az is előrelépés, hogy egyáltalán erről beszélni lehet. Az előző rendszerben ugyanis a probléma nem létezett. A szerb háború visszavetette a somogyi drogútvonalak forgalmát, de most újra a piac megélénkülésére kell számítanunk. Főleg akkor, ha a barcsi határátkelő is megnyílik. A Balaton-part külön téma. Idén a leginkább elterjedt drog nálunk az ecstasy. Szerintem a legveszélyesebb is. Olyan gyógyszerek tartoznak ide, amelyek egyénekre való hatása ma sem ismert pontosan. Taszáron már két tabletta is ölt. Ez az eset egyébként nem függ össze az ott állomásozó SFOR-erőkkel. Éppen a katonák azok ugyanis, akiket leginkább ellenőriznek. A taszári állomáshellyel jó az együttműködésük, ott a szigorú eljárások mellett kizárt a terjesztés.A rendőr alezredes úgy fogalmaz: egy drogos tizenöt újat jelent. Az anyag megszerzéséhez ugyanis pénz kell, s miután a drogos kifogy a tartalékból, hogy fedezetet szerezzen, előbb-utóbb terjesztővé válik. A dílerek világa zárt és irgalmatlan. Nincsenek szabályok, még a betyárbecsület sem diktál. A terjesztők felkészültek. Az új jogszabályok megjelenésekor annak idején például csak a megengedett kis menynyiséget tartották maguknál. Ez tablettából akkor 150 darab volt. A terjesztőket rács mögé juttatni így nehéz. Bár a rendőrség törvény adta lehetőségei és a felszereltsége csökkenti a hátrányt, a látens fogyasztók és a dílerek száma nő. Szerinte azonban a megyében sokszor hangoztatott arány, miszerint minden negyedik-ötödik fiatal kipróbálta már a kábítószert, túlzó.A somogyi droghelyzetről érdeklődve megkérdeztem Boldizsár Ferencet, a Kaposi Mór Megyei Kórház pszichiátriai osztályának vezető főorvosát. Úgy tájékoztatott: intézetükben egy-két esetben láttak el drogos fiatalt, közülük azonban egyik sem kemény drog hatása miatt került kórházba. A náluk ellátott „betegek” nagy része gyógyszereket használt vagy füvet szívott azelőtt. Azt is elmondta, a kezelt drogosok száma évek óta nem nő számottevően.Akadály az első lépésnél– Errefelé az átlagosnál is nehezebb megbirkózni azzal a rendszerváltozás előtti nézettel, ami egyszerűen szőnyeg alá söpörte, nem létezőnek kiáltotta ki az illegális drogok fogyasztását – mondja Abonyi Zsuzsanna, mikor végre odajut, hogy leülhet az összegyűjtött tapasztalatokról beszélgetni. Rágyújt és nevetve azt mondja: – Látja, én is drogos vagyok, csak ez legális. – Aztán elkomolyodik. – Amikor nekikezdtem, nem gondoltam, hogy ez ilyen nehéz lesz. De nekem is van gyerekem, és úgy gondolom, ha mi, civilek nem teszünk valamit, akkor az intézmények, az önkormányzatok, a kormány sorából kimarad egy láncszem, és összeomlik a védekezés. Amikor a drogambulancia gondolata felmerült, már az első lépésnél akadályba ütköztünk. Semmilyen támpontunk nem volt arra nézve, mekkora „ügyfélkörrel” számoljunk. Somogyban ugyanis nincs felmérés arról, hányan élnek illegális drogokkal – meséli az ambulancia szervezője. – Ahhoz viszont, hogy érdemi munkát végezhessünk, a középiskolás korosztály minimum húsz százalékát meg kellene szűrnünk. Ezek után illúzói lenne azt feltételezni, hogy van hely, ahová a bajbajutottak vagy hozzátartozóik fordulhatnának. Végigjártuk a kórházakat, a közegészségügyi intézeteket, a bűnmegelőzés olyan fórumait, ahol a droggal kapcsolatba került réteg megjelenhet. A tapasztalat azt mutatta, aki ma Somogyban drogos, annak nincs segítsége, ha gyógyulni akar, máshová kell mennie. Még nem vagyunk a huszonnegyedik órában. Sok megfigyelt terápia közül a családok gondozását választottuk. Az ambulancián szociális munkatársak, addiktológus szakember és segítők dolgoznak majd. A szakemberek a közvetlen környezetnek is segítséget nyújtanak. Eleinte hetente néhány alkalommal, később pedig rendszeresen is lesz orvosa az intézetnek.A kaposvári drogambulancia létrejöttét az Ifjúsági és Sportminisztérium és a város egyaránt támogatja. Az alapítók a tavaszra remélt megnyitást követő idei költségeket is fedezni tudják majd, igaz, egyelőre pályázati forrásokból. A kaposvári szervezők tudják, idén már nagyobb lehetősége van minden térségnek a drogfüggőség megelőzésére és a drogosok gyógyítására. A Somogy megyei drogambulancia ennek ellenére a kevés hasonló intézmények egyike lesz az országban.