Csődbe juthat a várpalotai önkormányzat

Tisztségéről való lemondását javasolta a várpalotai polgármesternek a városi képviselő-testület minapi ülésén Gyapay Zoltán, a térség országgyűlési képviselője, aki maga is polgármester a közeli Öskü községben. A honatya szerint Várpalota polgármesterének, Leszkovszki Tibornak komoly a felelőssége abban, hogy a japán hitel visszafizetését nem engedte el az állam, illetve a törlesztendő összeget nem sikerült csökkenteni.Várpalota (akkor még Pétfürdővel együtt) és négy község – Berhida, Öskü, Ősi és Tés – négy évvel ezelőtt nagyszabású környezetrehabilitációs és közműfejlesztési programhoz kezdhetett hozzá, amihez összesen 7,1 milliárd forint japán hitelt vehettek igénybe. Ebből 3,3 milliárdot Várpalotán ruháztak be. (A közműfejlesztési programhoz később csatlakozott Balatonalmádi is.) Nos, a japán projektként ismert infrastrukturális beruházások révén az egykori füstös-piszkos iparváros (a „piszkos tizenkettő” tagja) az egyik legjobban közművesített magyar településsé vált. A japán projektigazgató, Minoru Honda mondta tavaly a beruházássorozat utolsó egysége, a várpalotai tömbfűtő avatásakor, hogy Várpalota legalább húsz-huszonöt évet szaladt előre a fejlődésben, s ilyen komplex fejlesztésekről a japán kisvárosok még csak nem is álmodozhatnak.Elment a nagy adófizetőIdén azonban meg kell kezdeni a többmilliárdos hitel törlesztését, s az állami bevételek közt a 2001-es költségvetésben már szerepel is ez a térségi tétel (169 millió forint), ám 2002-ben már 339 milliós befizetéssel számol a központi költségvetés. (Az iménti összegekből Várpalotára 91, illetve 182 millió forint esik.) Ez a tény egyébként azt is bizonyítja, hogy nem sült el jól a tavalyi lobbizás: sem a Pénzügyminisztériumban, sem az Országgyűlés költségvetési vitájában nem sikerült a japán hitel elengedését, avagy a törlesztendő összegek csökkentését elérnie a térség parlamenti képviselőjének, valamint a testülettől a tárgyalásokra megbízást kapó alpolgármesternek. Sőt arra sem nyílt mód, hogy a törlesztés megkezdését legalább 2010-ig halassza el a pénzügyi kormányzat, miként azt Ligetvári Ferenc akkori környezetvédelmi miniszter javasolta.Az évente fizetendő, igen magas törlesztőrészletek miatt viszont csődhelyzetbe juthat Várpalota és az öt község, mert időközben Pétfürdő levált a várostól. A helyzet válságos, s az is megeshet – vélekednek az érintett polgármesterek –, hogy csak egy csődeljárással lehet rendezni a települések pénzügyi helyzetét, ha az állam – mint a legnagyobb hitelező – hajlandó szanálni a tartozást.A bajok ott kezdődtek, hogy az 1998-as választások előtt Pétfürdő elvált Várpalotától, s ezzel elment a legnagyobb adófizető is – a Péti Nitrogénművek Rt. –, amely cég évente százmilliós nagyságrendű iparűzési adót fizetett be a város büdzséjébe. Gyapay Zoltán képviselő és a városi testület polgári oldalának tagjai a polgármester szemére vetették: nem tett meg mindent azért, hogy Pétfürdő leválását megakadályozza. A honatya szerint a Pénzügyminisztérium illetékesei is azt a kérdést feszegették: mit tett a palotai önkormányzat és a polgármester azért, hogy ne következzen be Pétfürdő leválása?Van pénzük, fizessenek!A polgármester hibájának tartják azt is, hogy a japán hitel százszázalékos visszafizetésére vállalt kötelezettséget, holott lehetőség volt arra is – állítják a polgári koalíció tagjai –, hogy jóval alacsonyabb (körülbelül ötvennégy százalékos) visszatörlesztést érjenek el. A kedvezőbb feltételek eléréséhez Leszkovszki Tibor polgármester lépéseket tehetett volna a Horn-kormány alatt is, hiszen az ő pártja volt hatalmon, ám ezt elmulasztotta – szólnak a palotai képviselő-testület polgári oldalának érvei.Leszkovszki Tibor polgármester neve „köszönt vissza” azokon a megbeszéléseken is – vélekedett Gyapay képviselő –, amikor rendre azt kellett hallaniuk ellenérvként (főleg a Pénzügyminisztériumban), hogy nemrég nyert majdnem ötszázmillió forintos pert az állammal (a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal) szemben Várpalota önkormányzata. S most meg az állami hitel elengedéséért folyamodnak...? Van pénzük, fizessenek! – hangzottak a minisztériumi érvek.A polgármester felelőssége abban áll – jegyezte meg lapunknak a város parlamenti képviselője –, hogy ha nem mulaszt el egy határidőt (egy egyszerű igénybejelentést), akkor a város megkapja és már régen hasznosíthatta is volna azt a csaknem ötszázmillió forintot, aminek azonban a mostani megléte miatt (és a hozzájutás „barátságtalan”, peres módja okán) jelenleg nemcsak Várpalota, hanem az egész térség kérelmét „söprik le” az asztalról. Ráadásul a pernyerés pikantériája: a levált Pétfürdő osztozkodni kíván az ötszázmillión (s ha nem jön létre egyezség, perre megy), ugyanis azok az üzemanyag-tárolók, amelyek elmaradt bérleti díjai miatt a pert Várpalota megnyerte, az elpártolt község területén (földtulajdonán) vannak. A bírósági kereset megindításakor azonban Pét még Várpalotához tartozott.Gyapay Zoltán szerint a kormány eddig még csak a költségvetési vitához benyújtott módosító indítványokra mondott nemet. Az ügyet tehát elvileg kormányülés elé is lehetne vinni, ámde mitől változna meg – tűnődik a képviselő – az eddigi elutasító álláspont. Mindazonáltal úgy gondolja, hogy a hibázó polgármester lemondása talán elősegítené – amire természetesen garancia nincs – az ügy kedvezőbb megoldását. Hasonló megfontolások alapján már felszólította lemondásra a múlt évben többször is a polgármestert Bátor Antal kereszténydemokrata alpolgármester.Nem mond le...Leszkovszki Tibor a legutóbbi testületi ülésen – s miként lapunknak is elmondta – visszautasította a vádakat, s tiltakozott az ellen, hogy a térség országgyűlési képviselője beleavatkozik egy autonóm önkormányzati testület és vezetése munkájába. Álláspontja szerint mindig minden ügyben a képviselő-testület felhatalmazása és állásfoglalása alapján járt el, így például a testület járult hozzá annak idején ahhoz is (még a Boross-kormány alatt), hogy aláírja a százszázalékos törlesztést. Sőt éppen Bátor Antal tett erre indítványt a testületi ülésen, aki akkor a pénzügyi-gazdasági bizottság elnöke volt. Most pedig bírálja amiatt, amit éppen ő kezdeményezett, s amit a testület akkor meg is szavazott. – Egyébként a hitel elnyerésére nem is lett volna másképpen esélyünk – állítja Leszkovszki polgármester –, csakis a teljes törlesztés felvállalásával. Kijelentette: egyéni döntést az említett ügyekben sosem hozott, de vállalja a felelősség rá eső részét. A lemondását viszont egyáltalán nem fontolgatja.A Pénzügyminisztérium egyébként – mint azt Gyapay képviselő elmondta – két alternatívát ajánl most a városnak és a községeknek: vagy visszafizetik idén egy összegben a hitel ötvenöt százalékát (s akkor a többit elengedi az állam), vagy 2010-ig évente kevesebbet fizetnek ugyan a szerződés szerinti részletnél (körülbelül ötvenhat százalékot), ám azután már száz százalékra megy fel, sőt fokozatosan emelkedve a törlesztőrészletek 2019-re elérik a százkilencvenkét százalékot is.Az első megoldásra képtelenek a települések, hiszen például Várpalotának az ötvenöt százalék után is több mint másfél milliárd forintot kellene egyszerre letennie, ami jóval több az éves költségvetése felénél. Ez azonnali csődöt, működésképtelenséget jelentene a városnak. De vállalhatatlan a második variáció is – vélekednek az érintett polgármesterek –, mert csak a csődhelyzet tolódna el tíz évvel, ám azt követően teljes bizonyossággal ütne be a krach.A helyzet feszült, sőt aggasztó az egykoron sokszor példaként emlegetett szocialista iparvárosnak titulált Várpalotán és környékén. A japán hitel szembetűnően felhozta a településeket – viszont tönkreteszi az önkormányzatokat. Várpalotával az élen most azért lobbiznak a települések, hogy az ügyük kormányülés napirendjére kerüljön.