ET-gesztus csecsenügyben

Hibásan értékelné döntésünket bárki, ha ebből azt a következtetést vonná le, hogy az Európa Tanács elégedett a csecsen helyzetben elért változásokkal, nagyon is elégedetlen a testület. Úgy éreztük azonban, hogy a tavaly júniusi döntés, amellyel a testület Oroszországot kizárta a szavazati munkából, pont azokat büntette, akiknek részéről a legnagyobb együttműködési készséget tapasztaltuk – nyilatkozta lapunknak Surján László. A magyar delegáció vezetője az ET parlamenti ülésszakának lezárultával egyben összefoglalta az elmúlt hét eseményeit, s kiemelte: a delegációnak 18 felszólalása volt, „ez megerősítette pozíciónkat”.– A csecsen kérdésben elérendő eredmény motiválta döntésünket – fejtette ki Surján –, fölállítottunk egy olyan különleges összetételű munkabizottságot, amilyenre nem volt példa az Európa Tanács történetében: egy ET-tagokból és orosz képviselőkből álló delegáció munkálkodik azon, hogy a csecsen kérdésben az emberi jogok megfelelő helyükre kerüljenek. (A szavazást megelőző vitában Lord Judd, a politikai ügyek bizottságának jelentéstevője elmondta, hogy a helyzet korántsem kielégítő.)Surján aláhúzta a kisebbségvédelmi kérdésben elhangzottak jelentőségét, hozzátéve: számunkra ennek a kérdésnek a tárgyalása volt a legfontosabb. Az ET parlamentje szeretné elérni, hogy az Emberi Jogok Chartája kiegészüljön egy csatlakozó jegyzőkönyvvel, ami a kisebbségi jogokat foglalná magában. A dokumentumot ratifikáló tagállamoknál így a belső jog részévé válna a jegyzőkönyv. Az ET hasonló tartalmú, 1201-es ajánlását a tagállamok nem hajtották végre, ám öt országban bekerült kétoldalú szerződésekbe, így az ukrán–moldvai, vagy a magyar–román, magyar–szlovák alapszerződésekbe. Surján megjegyezte: az 1201-es ajánlás elfogadásakor sokkal nagyobb vitákra került sor, az ET most lelkesen támogatta a kisebbségi ügyet (mindössze 8 ellenszavazat volt).Elindultak a tárgyalások annak érdekében, hogy a Surján László által vezetett szociális charta albizottság jövő októberben, Magyarországon tartja ülését. Nagy Gábor Tamás, I. kerületi polgármester az ET-közgyűlésen fölvetette, hogy a UNESCO oktatásügyi konferenciája az ET-vel közös szervezésben Budapesten ülhetne össze.