Magyarország mentes a kergemarhakórtól

A levágott és az elhullott állatok agyvelejét Magyarországon 1989 óta monitoringrendszerben vizsgálják. A szövettani vizsgálatok eddig egyetlen esetben sem mutattak ki semmiféle káros elváltozást, pedig mostanáig mintegy tízezer esetben végezték el a vizsgálatokat. Kérődző állatokat pedig 1995 óta tilos emlős állatból származó takarmánnyal etetni. Fehérjefeldolgozó üzemeink számára 30 éve előírás a 133 Celsius-fokon húsz percen keresztül kezelni a feldolgozott hullákat – ezt az eljárást az unióban csak most kívánják bevezetni –, ennyi idő alatt minden kórokozó elpusztul. Ezért hazánk BSE-mentesnek tekinthető – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára.– December közepén nagyobb biztonságunk érdekében az EU-ból felfüggesztették az állati eredetű takarmányok behozatalát, a tilalom alól kivételt csak a százszázalékos halliszt, a tej és a tejtermékek képeznek – ismertette az államtitkár. Tamás Károly elmondta: az eddigi intézkedésekkel azonban nincsenek megelégedve, még szigorúbb ellenőrzési lépéseket sürgetnek. A komoly és drága intézkedések véghezviteléhez ugyanakkora segítséget várnak az EU-tól, mint amekkorát a tagországok kapnak. E célból több tárcával közösen fel kívánnak állítani egy koordinációs bizottságot. Ennek első lépése máris megtörtént, amikor Mikola István egészségügyi miniszter kinevezte Nagy Attila főállatorvost a kóros prionfehérjék okozta betegségek miniszteri biztosává.Az államtitkár elmondta, hogy a nyugaton nagy méreteket öltött BSE-járvány miatt gyökeresen meg kell változtatni a minisztérium által meghirdetett húsmarhaprogramot is. Azaz sem a hús-, sem a tejhasznú ágazat állományfejlesztéséhez nem vesznek igénybe importból származó tenyészállatot, embriót és spermát, és csak a hazai alapokra támaszkodnak. A magyar szürkeállomány jelentőségéről Tamás Károly elmondta, nő a fajta iránt az érdeklődés, de a piacok felkutatása még folyamatban van.A BSE-hisztéria haszonélvezői lehetnek a rideg marhatartással foglalkozó gazdaságok is. Miközben az EU fogyasztói körében nagy népszerűségnek örvend – az eddigi adatok szerint – a BSE-mentes (ridegen tartott) argentin szarvasmarhák húsa, a magyar szürkemarha hasonló tünetmentessége kevésbé ismert. Mint Gera István, a Magyarszürkét Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője megjegyezte, a szürkemarhát a szegénysége mentette meg a kórtól, mivel éppen igénytelensége, olcsósága miatt tartják. Nem is lenne kifizetődő ennek a fajtának tápot adni, ezért nem regisztrálhatták náluk a kórt. Mivel egyedülálló fajta, nem is nagyon importáltak szürkemarhát Magyarországra máshonnét, és a fajtánál a mesterséges termékenyítés sem hatásos – tette hozzá –, ezzel a fertőzés másik útja is lezáródott. Ahhoz azonban, hogy a szürkemarha előnyei szélesebb körben ismertek legyenek, több hasonló esetre van szükség – jegyzik meg a szakértők. Probléma ugyanis, hogy ma már Magyarországon is nagyon kevés (mindössze 4 ezer) szürkemarha található, és bioalapanyagként is csak néhány termékben hasznosítják a húsát. Ezért célja a szürkemarhatartás felkarolóinak, hogy állami támogatást kapjanak a fajta szaporításához.Egyes feltételezések szerint a szarvasmarha minden testnedve, így a tej is terjesztheti a kergemarhakórt okozó prionokat. Lapunk megkereste Berki Viktort, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatóját, aki a feltevésre reagálva a WHO (Egészségügyi Világszervezet) és az Európai Közösség állat-egészségügyi bizottságának állásfoglalását idézte. Eszerint a tej és a tejtermékek biztonsággal fogyaszthatók, mert a kergemarhakór kórokozója nem terjed a tejjel, és bizonyított, hogy a tej nem közvetíti a fertőzést sem az állati BSE, sem az emberi agysorvadás esetében. Ezért a tej és a tejtermékek még azokban az országokban is biztonságosan fogyasztható, ahol magas a BSE-esetek előfordulása. Ezt megerősíti a brit Élelmiszerszabvány Ügynökség (FSA) legújabb vizsgálata is, amely szerint eddig semmi nem bizonyította, hogy a BSE-kórt okozó mutáns prionfehérje a tej fogyasztásával is terjedne.A BSE rányomja bélyegét a takarmányiparra is. Az állati eredetű eledelekkel szembeni EU-szigor fokozódása miatt Magyarországon is emelkedett számos más takarmány ára. Elsősorban a halliszt drágult, mivel ez a termék nem közvetíti a BSE kórokozóját, ugyanakkor jól lehet vele helyettesíteni a húslisztet. A kukoricaglutén iránti igény is megnőtt annyira, hogy hazánkban és a környező országokban szinte lehetetlen hozzájutni – mondta lapunknak Pál Tamás, a Bábolna Takarmányipari Kft. beszerzési vezetője. A szója világpiaci árát azonban nem tudta megemelni az európai marhakór miatt keletkező egy-két millió tonnás többletkereslet – tette hozzá – a szója világpiacát sokkal jobban befolyásolták a jó brazil terméskilátások. A napraforgó árát is inkább a terméseredmények alakítják.nTamás Károly bejelentette azt is, hogy az agrártárca elkészítette az idei agrártámogatásokról szóló rendeletet, amely előreláthatólag e hónap végére megjelenik. Az agrártámogatások alapelvei változatlanok a kormányprogramban meghirdetettekhez képest. A szójatermelők többlettámogatásra is számíthatnak, mert az állati fehérjetakarmányok köre jelentős mértékben beszűkült. Az állattenyésztés támogatása sem változik, a minisztérium továbbra is támogatja a biológiai alapok megőrzését, a technológia és a gépesítés fejlesztését. A beruházások támogatása lényegesen nő. Vízgazdálkodásra, öntözésre, a meliorációra, az erdő- és ültetvénytelepítésre adnak több pénzt, de a fiatal gazdák is több segítségre számíthatnak. Érdekesség, hogy a kezdő agrárvállalkozók esetében ez évtől eltörölték a korhatárt, így erre a támogatásra mindazok pályázhatnak, akik első mezőgazdasági vállalkozásulat elindítják – mondta az államtitkát, hozzátéve, hogy múlt hét csütörtökén egyeztetett a Pénzügyminisztériummal (PM) a támogatásokról és lényegében minden kérdésben megállapodtak. Az idei évre 310 milliárd forintos támogatási összeggel gazdálkodhat az FVM – tájékoztatott Tamás Károly. Ebben benne van az intézmény fenntartásra, a terület- és vidékfejlesztésre, továbbá az agrártámogatásokra fordítható teljes öszszeg. Az agrártámogatásokra az államtitkár szerint az idén 191 milliárd forint költhető.