Türelmi zóna: az Ab döntött

Alkotmányellenes az a törvénymódosítás, amely rendeletalkotási jogot biztosít a Belügyminisztériumnak (BM) türelmi zóna kijelölésére – állapította meg tegnapi határozatában az Alkotmánybíróság (Ab). A módosítást a köztársasági elnök juttatta el a taláros testülethez véleményezésre. Ez volt Mádl Ferenc első intézkedése államfőként. A parlamenti pártok üdvözlik az Ab döntését.Nem hirdette ki Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányossági aggályok miatt a türelmi zónák kijelölésére vonatkozó rendelkezés módosítását, amelyet a szervezett bűnözés elleni törvény keretében fogadott el az Országgyűlés. Az államfő az Alkotmánybíróságnak ősszel küldte meg indítványát. Mint ismeretes, a parlament úgy módosította a törvényt, hogy amennyiben az érintett önkormányzatok a türelmi zóna kijelölésére megadott hat hónap letelte és a közigazgatási hivatal vezetőjének felszólítása ellenére sem döntenek a kérdésben, akkor a zónákat a belügyminiszter jelöli ki rendelettel öt évre. A köztársasági elnök szerint a zónák kialakítása olyan önkormányzati ügy, amelyben a belügyminiszter döntése az önkormányzatot megillető hatáskör elvonásához vezet.Az Alkotmánybíróság határozata szerint a törvénymódosítás lényegesen korlátozza az önkormányzatok rendeletalkotási autonómiáját.A taláros testület felidézte korábbi határozatát, amely kimondta: az alaptörvény szerint nincs arra mód, hogy a kormány vagy a központi közigazgatás szervei akár normatív, akár egyedi döntésükkel beavatkozzanak az alaptörvényben meghatározott önkormányzati ügyekbe. A határozat leszögezte: az a szabályozási módszer, amely a helyi jogalkotási hatáskört a kormány valamely tagjára ruházza át, előidézheti az önkormányzati autonómia megrendülését.A türelmi zónákra vonatkozó jogszabályt az Országgyűlés alkotta, és nem a Belügyminisztérium, hanem Juharos Róbert javaslatára – reagált lapunk megkeresésére Borai Ákos, a tárca rendészeti és kodifikácós főosztályának helyettes vezetője. Elmondta: a BM éppen az alkotmánybírósági beadvány miatt nem kezdett hozzá a zónakijelölés gyakorlati megvalósításának előkészületeihez.Juharos Róbert (Fidesz), a módosító indítványt benyújtó képviselő lapunknak elmondta: örül, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért a törvényre. Így ugyanis az Alkotmánybíróság kimondta: az Országgyűlés jogosan próbál tenni a szervezett bűnözés, az utcai prostitúció visszaszorítása érdekében. Juharos szerint Mádl Ferenc indítványa megteremtette a lehetőségét annak, hogy az Ab iránymutatást adjon a parlamentnek a további teendőkre vonatkozóan. A politikus felhívta a figyelmet arra is: az önkormányzatoknak továbbra is ki kell jelölniük a türelmi zónát, hiszen a korábbi szabályozás még hatályos.Demszky Gábor főpolgármester, az SZDSZ elnöke közölte: üdvözli az Ab döntését, hiszen a taláros testület megvédte az önkormányzatok alkotmányban rögzített alapjogait. A főpolgármester kijelentette: a fővárosnak nem áll szándékában kijelölnie a türelmi zónát, hiszen bebizonyosodott, a maffiatörvény végrehajthatatlan. Demszky egyetért a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag céljaival, ám más eszközöket keresne. Álláspontja szerint a törvény végrehajtását a New York-i egyezmény is akadályozza.Az MSZP egyetért az Alkotmánybíróság álláspontjával – közölte Avarkeszi Dezső szocialista képviselő. A politikus utalt arra, hogy frakciója már a parlamenti vita során is alkotmányos aggályait hangoztatta a törvénymódosítás kapcsán. A problémára megoldást kell találni, és ha ez ügyben megkeresik az MSZP-t, a párt kész tárgyalni annak módjáról a kormányoldallal. Avarkeszi Dezső elképzelhetőnek tart olyan irányú törvénymódosítást, amely szerint egyáltalán nem az önkormányzatok feladata lenne a türelmi zónák kijelölése.– A Magyar Igazság és Élet Pártja már a parlamenti vita során sem tartotta szerencsésnek, hogy a belügyminiszter hatáskört kapjon türelmi zónák kijelölésére, mert ez sérti az önkormányzatiságot – reagált Fenyvessy Zoltán, a MIÉP országgyűlési frakcióvezető-helyettese. Szavai szerint végre el kellene gondolkodni a New York-i egyezmény felmondásán. Ez a lépés nem veszélyeztetné Magyarország uniós csatlakozását, viszont ebben az esetben lehetne nyilvánosházakat működtetni. Így az utcáról a falakon belülre lehetne szorítani a prostitúciót, és a tevékenység egészségügyi, bűnüldözési és adózási szempontból is szigorúan felügyelhető lenne – tette hozzá.