A szerb–albán tárgyalások előkészítése

Nem jöhetnek létre a szerb–albán tárgyalások a dél-szerbiai válságról a helyi albánság fegyveres szervezetének (Presevói, Medvedjai és Bujanovaci Felszabadítási Hadsereg – UCPMB) a részvétele nélkül, üzenik az albán vezetők Belgrádnak. Szerintük a helyi albán politikai szervezeteknek nincs mandátumuk arra, hogy képviseljék az ottani albánságot. Ezzel az albánok alaposan megnehezítették a párbeszéd felvételét. Belgrád ugyanis nemigen akar tárgyalóasztalhoz ülni a „szélsőségesekkel”. Az albánok a tárgyalások megkezdésének még egy külön feltételt is szabtak, ez pedig a térség teljes fegyvermentesítése. Ha létrejönnek is a tárgyalások, minimális az esélye a megállapodásnak. Miközben az albánság politikai és katonai vezetői a tárgyalási platform véglegesítésén dolgoznak, a szerb kormány már napokkal ezelőtt kész rendezési tervvel állt elő, amelyet azonban hivatalosan nem juttatott el az albánok képviselőihez. Robertson NATO-főtitkár szükségesnek találta személyesen nyilatkozni a belgrádi rendezési tervről, amely szerinte csak azt mutatja, hogy Belgrádnak „kiegyensúlyozott álláspontja van a válság békés rendezéséről”. Ugyanakkor elítélte a dél-szerbiai erőszakot, s a párbeszéd felvételére szólította fel az albánokat.Belgrádban egyre többen hangsúlyozzák, hogy a szerb rendezési tervnek az alternatívája csak a fegyveres konfliktus lehet.