Az egyetlen helyes egzisztencia

A több mint egy évtizede elkezdődött Hamvas-életműkiadás tizenhetedik kötete három esszégyűjteményt (Silentium, Titkos jegyzőkönyv, Unicornis), a korábban megjelent művek több helyen is revideált változatait tartalmazza.Az 1948–49 között keletkezett írások első csiszolt formában rögzített dokumentumai a hamvasi „alapállásnak”. Nem más ez, mint a hiteles élet megteremtésének elsődleges feltétele: a látszatvilág zavaraitól való mentesség. Aki ma hiteles akar maradni, az több ezer év mélységébe nyúljon vissza, követeli Hamvas. A valóság megismeréséhez a félelem, a kétségbeesés világától kell megszabadulnunk, ám ez csendet és belső figyelmet kíván. Hamvas nem hagyja magára az olvasót a gyakran sötét és süket csendben ennek a tehernek az elviselésével. Ösztönző kísérletei már a Silentiumban is szembeötlőek, a Titkos jegyzőkönyvben és az Unicornisban pedig tovább folytatódik az Istenbe oltott szellem feltérképezése. Megtanít hinni a láthatatlanban és kilépni a mindennapok örvényének szédületéből. Sok módszer van erre: feszülten összpontosítsunk, gondoskodjunk a másikról, vagy egyszerűen csak szedjünk virágot, friss gyümölcsöt. A legfontosabb az, hogy rettegés, pietizmus vagy éppen káromkodás nélkül ejtsük ki az egyedül valóságos Isten nevét. Ha mindez hamisság nélkül sikerül, akkor megérezhetjük, milyen az „alapállásban” állni és az egyetlen helyes egzisztenciát megélni.(Hamvas Béla művei, 17. kötet. Silentium, Titkos jegyzőkönyv, Unicornis. Medio Kiadó, Budapest, 2000. Ármegjelölés nélkül)