Bizarr románc

A XX. századi magyar vidék gondjait tárja föl a művész- és a dokumentumfilm eszközeivel Zsigmond Dezső eddigi életműve. Idei szemlefilmje, a Bizarr románc – Tanyasi dekameron idézőjelesen pikáns története témájában illeszkedik a korábbi művekhez, műfaji szempontból azonban különbözik tőlük.– Egy elhagyatott kis magyar tanyabokorban játszódik a történet – meséli a rendező a Go-Film csillaghegyi stúdiójában. – Mintha több évszázadnyi távolságban lennénk az ezredfordulótól. Főhősünk, akit Szarvas József személyesít meg, afféle kótyagos fiú. Szüleivel lakik egy vedlett falú tanyasi házban. S egyszer csak az évszázadokkal elmaradt, kelet-közép-európai peremvidéken épül egy üzem, amely a Nyugatot és a harmadik évezredet jelképezi. A tanyasiak találgatnak: vajon mit építenek az ő kis világukban a megkérdezésük nélkül. Hamar kiderül, hogy guminőgyárról van szó. Hősünk reménytelenül szerelmes a szép boltoskisasszonyba, követi imádatának tárgyát, aki éppen a gyárossal keveredett viszonyba. Beszökik a titokzatos falak mögé, s valósággal elvarázsolják a körülmények, melyek között megszületnek a különös szerelemi fétisek. Hősünk szépnek látja a gumibabát, átdobja a gyár kerítésén, hazavonszolja az erdőn át, a szegényes tanyaházba. Az apja nem akarja beengedni, de miután a fiú szokás szerint jól megveri a szüleit, mit tehetnének, elfogadják családtagnak az öregek is a guminőt. A fiú eljátssza, hogy a baba a ház asszonya. Együtt etetik a disznót, simogatják a kutyát...Zsigmond Dezső számára a film valódi tétje: sikerült-e megmutatni az újkori történelem igazi veszteseinek emberarcát. S még inkább, hogyan hatja át ezt az elárvult világot egy tünékeny szépség. Annak költészete, ahogyan az obszcenitást megtestesítő nyugati fétis a kelet-európai környezetben egy tiszta, emberi érzésnek az alanyává finomul.Szarvas Józsefen kívül még Kiss Anikó, Kovács Lajos, Soós Edit, Safranek Károly, Jakus Tímea, Berki Antal látható a filmben, s helyi amatőrök, a tanya lakói. Operatőr Halász Gábor, vágó és dramaturg Koncz Gabriella.