Bukarest új Moldova-stratégiája

Bukarest és Chisinau kapcsolatának kiegyensúlyozottsága céljából a román–moldovai alapszerződés mielőbbi aláírását tartja a legfontosabbnak Petru Lucinschi moldovai elnök. A két ország államfője a hét végén Vasluiban tanácskozott, ahol Ion Iliescu is úgy fogalmazott, hogy a kérdést a február 25-i választások után ismét napirendre kell tűzni.Románia törékeny hírneve forog kockán, ha nem változtat a Moldova ellen kitervelt, sokak számára erősen nacionalista állásponton. A washingtoni nagykövetből külügyminiszterré lett Mircea Geoana egyik kezével ugyanis „átvette” az EBESZ-elnökséget, másik kezével pedig nem volt hajlandó aláírni a román–moldovai alapszerződésnek a szövegét, amelyet a múlt évben leköszönő román kormány moldovai partnerével teljesen előkészített. Habár tíz évvel ezelőtt Románia elsőként ismerte el Moldova függetlenségét, mindezt azért tette, mert a két ország uniójában reménykedett. Az egyesülés vágya nem veszi figyelembe azt a tényt sem, hogy Moldova lakosságának 65 százaléka ellenzi az uniót, és a moldovai identitás etnolingvisztikai szempontból különbözik a romántól. A folyamatos felmérések szerint a moldovai lakosság mindössze öt-tíz százaléka ért egyet az egyesüléssel, s ha a Dnyeszteren túli területeket is beleszámoljuk, akkor ez az arány még rosszabb lenne.A román–moldovai alapszerződés aláírását a felek különböző okok miatt szorgalmazták, míg Bukarest a dokumentumot az egyesítés eszközének vélte, addig a moldovaiak önállóságukat akarták ezzel biztosítani. Iliescu elnöksége alatt Románia folyamatosan visszautasította a moldovai javaslatokat, Constantinescu idején az Európai Unió és a NATO nyomására egészen közel jutottak a dokumentum megszületéséhez. Bár Adrian Nastase kampánya során kemény nacionalista hangot ütött meg Moldovával kapcsolatban, Chisinauban mégsem gondolták azt, hogy az új baloldali román kormány felülbírálja a szerződést. A két ország külügyminiszterének nemrégi találkozóján azonban radikális fordulat következett be a román álláspontban, amikor Geoana bejelentette, hogy négy alapvető változtatást akar a szövegen végrehajtani. Elképzelései szerint Romániát és Moldovát két román államnak kellene hívni, speciálisnak és privilegizáltnak nevezve kapcsolatukat. Az alapszerződés nyelve ennek megfelelően a román lenne, a közös történelemre, identitásra és kultúrára helyezve a hangsúlyokat. Románia nyugati orientáltságának legellentmondóbb feltétele pedig az, hogy az alapszerződés mindkét aláírójának el kell ítélnie azt a Molotov–Ribbentropp-paktumot, amely elszakította Besszarábiát Moldovától. Talán mondani sem kell, hogy Chisinau visszautasította a románok kikötéseit.A két testvérállam viszonyát érzékenyen érinti Transznisztria kérdése is. Az orosz és ukrán lakosságból álló Dnyeszteren túli terület Moldovához tartozik ugyan, de kvázi független köztársaságként működik, biztonságát pedig a korábban Lebegy vezette 14. számú orosz hadsereg garantálja. A terület hovatartozásáról az utóbbi időben több elképzelés látott napvilágot, a Jevgenyij Primakov volt orosz miniszterelnök nevével fémjelzett terv szerint Transznisztria Moldován belül önálló autonóm köztársaság lenne, működését pedig az EBESZ felügyelné. Így a Moldova területi egységében érdekelt román külpolitikának az EBESZ soros elnökségét ellátva föderatív tervekről is tárgyalnia kell, a február 25-i moldovai választásokat követően sorra kerülő, az EBESZ és Oroszország közötti párbeszéden. Mindez nehéz feladatok elé állítja Bukarestet, hiszen belpolitikai kontextusban nem hajlandó a föderatív berendezkedést még kiindulópontként sem elfogadni.

---