Fejleszthető kínai kapcsolatok

Sok hasonlóságot mutat a kínai és a magyar gazdaság, bár méretük és teljesítőképességük jelentősen eltér egymástól. Mindkét ország számára rendkívül fontos a külföldi tőke bevonása, és mindkét gazdaság fejlesztési programjában hasonló prioritások szerepelnek, így az ipar, a tudomány és technológia fejlesztése, az oktatás javítása. A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok mérlege jelentős magyar passzívumot mutat, ezért célunk a külkereskedelmi áruforgalom kiegyensúlyozatlanságának javítása – emelte ki Skultéti Vilmos, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht. vezérigazgatója, a tegnap Budapesten rendezett kínai–magyar üzletember-találkozón. Mint Zhang Xiang kínai miniszterhelyettes jelezte: a kínai gazdaság továbbra is tartja az első tíz közötti helyét a világkereskedelem rangsorában, tavaly a nyolcadik helyen álltak, a GDP egy főre jutó öszszege 815 dollár volt. 1999-ben 361 milliárd dollárt tett ki az ország külkereskedelmi forgalma, ez a múlt évben tovább növekedett. A ténylegesen megvalósult közvetlen külföldi beruházások értéke 41 milliárd dollár volt. Az ország gazdasági fejlődése szempontjából nagyon fontos az Európába, ezen belül Magyarországra irányuló kereskedelem fejlesztése is. A kínai kormány éppen ezért nagy figyelmet fordít a Magyarországgal kialakult kapcsolatok fejlesztésére, több olyan intézkedést tettek, melyek elősegítik a magyar kivitel növelését.Balás Péter, a külgazdaságért felelős helyettes államtitkár szerint a két ország közötti gazgasági kapcsolatok fejlesztéséhez adottak a szükséges feltételek: kereskedelmi, beruházásvédelmi, kettős adóztatást elkerülő, vám-együttműködési és turisztikai megállapodás van érvényben, van légi közlekedési jogsegély-egyezmény is. Mindezek ismeretében látszik, hogy magyar részről kell erőfeszítéseket tenni kivitelünk növeléséhez. A kétoldalú kapcsolatok rendkívül gyorsan növekedtek. A múlt évi külkereskedelmi forgalom egymilliárd dollár körüli értéket mutat, de sajnos ennek döntő hányadát, több mint 90 százalékát az import teszi ki. Éppen ezért az évek óta meglévő forgalmi egyensúlyhiány központi kérdése a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.Lehetőség nyílhat magyar gépipari, autóipari termékek, elektronikai alkatrészek, agrártermékek, illetve technológiák, faáruk és gyógyszerek további szállítására. Elképzelhető beszállítókénti bekapcsolódásunk az energetikai beruházásokba, így például a régebbi széntüzelésű erőművek felújításába.