Halasztott döntés a vagyonról

Elhalasztotta tegnap az Országgyűlés a képviselők jogállásáról szóló, az évenkénti vagyonnyilatkozatról rendelkező törvénymódosítás határozathozatalát. Ezt Répássy Róbert (Fidesz), az egyik előterjesztő javasolta, mivel elmondása szerint az MSZP jelezte, bizonyos változtatásokkal megszavazza a kétharmados többséget igénylő javaslatot. Az SZDSZ a házszabályra hivatkozva azt kifogásolta, hogy az alkotmányügyi bizottság nem foglalt állást a szavazás elhalasztásáról, majd képviselői kivonultak az ülésteremből. Az Országgyűlés elfogadta a szintén a vagyonnyilatkozatokkal összefüggő házszabály-módosítást. Eszerint megszűnt az a korlátozás, ami megakadályozta, hogy a mentelmi bizottság betekinthessen a képviselők zárt vagyonnyilatkozatába. Az MSZP és az SZDSZ kifogásolta, hogy Gyimóthy Géza házalelnök jogtalanul vezeti az ülést, mivel lemondott erről a tisztéről. Gyimóthy arra emlékeztetett: írásban viszszavonta lemondását. A parlament az FKGP-frakcióból távozó Molnár Róbert helyére Boda Ilonát választotta meg jegyzőnek.Kezdeményezi-e a kormány a frakciók együttműködését az országot érintő fontos kérdésekről? – érdeklődött az azonnali kérdések órájában Szili Katalin (MSZP). A politikus az együttműködés fontosságát hangsúlyozta felszólalásában. Pokorni Zoltán oktatási miniszter válaszában leszögezte: szükségesnek tartja az egyeztetéseket. Megerősítette: továbbra is érvényben van az a fideszes javaslat, hogy a parlament két legnagyobb pártja hathetente folytasson eszmecserét, a többi párt bevonása szerinte csak ezután lehetséges.Kovács Kálmán (SZDSZ) a Malév problémáit, egyebek között a mintegy tízmilliárdos tavalyi veszteséget, valamint az ezekkel összefüggő kormányzati felelősséget firtatta. Fónagy János közlekedési miniszter válaszában elmondta: az ÁPV Rt. hamarosan a kormány elé terjeszt egy konszolidációs javaslatot, amely stabil pénzügyi helyzetet teremt a Malévnál, ezáltal egy kisebb, de gazdaságilag stabilabb nemzeti légitársasága lehet Magyarországnak.Bauer Tamás (SZDSZ) azt kifogásolta, hogy a kormány 170 milliárd forintot költött a Postabank konszolidációjára, majd az OTP-nek kínálta a pénzintézetet, amely 25 milliárd forintot ajánlott fel érte. A képviselő hangsúlyozta: pályáztatás, versenytárgyalás után kellene értékesíteni a pénzintézetet. Varga Mihály pénzügyminiszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző kormányok, köztük a Horn-kabinet „tűrte azt a pazarlást, ami a Postabankban ment”. Hozzátette: a kormány egy nemzetközi tanácsadó cég javaslata alapján döntött a Postabank ügyében. Emlékeztetett arra, hogy a Horn-kormány úgy adott tőkeinjekciót a pénzintézetnek, hogy hozzá sem nyúlt a menedzsmenthez. „Nem fogadok el ilyen kioktatást olyan képviselőtől, akinek pártja kormányzása idején a VIP-hitelek emlékezetes ügyei fordultak elő” – fogalmazott Varga Mihály.Burány Sándor (MSZP) interpellációjában arra várt választ, hogy a kormány mire költi azt a költségvetési többletbevételt, amely az alultervezett inflációból származik. Mint mondta, tavaly 90 milliárd forintról kormányhatározatban döntött a kabinet, és félő, hogy ez az idén is megismétlődik. A képviselő szerint a többletbevételek felosztására pótköltségvetést kellett volna készíteni, az jelentette volna a korrekt szakmai megoldást. Tállai András, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára válaszában úgy fogalmazott: túlzásnak tartja, hogy a kormány a többletbevételt az MSZP be nem váltott ígéreteire fordítja. Közölte azt is, hogy Burány Sándor pótköltségvetés iránti nosztalgiája felesleges, ilyet ugyanis csak akkor alkot a kormány, illetve a parlament, ha a kiadásokra nincs meg a szükséges fedezet.Szalay Gábor, az SZDSZ képviselője interpellációt intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez, mert szerinte egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy Varga Tamás, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadója mintegy 400 millió forintos áfavisszaélést követett el egy fonyódi beruházás kapcsán. A legfőbb ügyész válaszában kifejtette: ebben az ügyben jelenleg is nyomozás folyik, így konkrétumokról még nem lehet beszélni. Elmondta: a szabad demokrata képviselő állításával ellentétben még nem készült el az igazságügyi szakértői vélemény, amely azt hivatott bizonyítani, hogy a feljelentő által csatolt dokumentumok valódiak-e. Polt Péter arról is beszámolt, hogy az eddig már feltárt, bizonyított áfavisszaélésekkel érintett időszakban Varga Tamás sem ügyvezetőként, sem tulajdonosként nem vett részt az IFC Kft. működésében.Az MSZP-s Lendvai Ildikó a közszolgálati televízióban felhalmozódott adósság miatt a kormányt tette felelőssé. Várhegyi Attila kulturális államtitkár azonban visszautasította, hogy a kormányzat „megszállta” volna a televíziót, és úgy fogalmazott: ez vélhetően egy régi rossz beidegződés alapján jutott eszébe Lendvai Ildikónak. Várhegyi emlékeztetett arra, hogy 1998-ban éppen az előző kormányzat hagyott hátra több milliárd forintos adósságállományt a televízióban. Megjegyezte: 1999-ben a létszámcsökkentés során 10-20 millió forintos végkielégítéseket kellett kifizetni egyes vezetőknek, akikkel még 1998 előtt kötöttek szerződést.

---