Kikötőfejlesztés a Balatonnál

Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke a tegnapi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Mahart Balatoni Hajózási Részvénytársaság részvényeinek 51 százalékát mintegy 600 millió forintért szerezheti meg a kikötővel rendelkező huszonkét Balaton környéki önkormányzat. A vételárat az önkormányzatoknak ebben az évben ki kell fizetniük, ennek felosztására háromféle változat létezik. A másik, 49 százalékos tulajdonrész további sorsáról egyelőre még nincs döntés.A Mahart leányvállalata 1,7 milliárd forint jegyzett tőkével és több mint kétmilliárd forint saját tőkével rendelkezik. Az előzetes adatok alapján a múlt évben 62 millió forint adózás előtti eredményt ért el.A társaság jelenleg huszonkét kikötőt üzemeltet a Balatonon, amelyből húsz kishajó fogadására is alkalmas. A sajtótájékoztatón elhangzott: a vitorlás turizmus kiemelten alkalmas a Balaton egyik fő problémájának, a szezon széthúzásának a megoldására, az ágazat fejlesztését éppen ezért továbbra is folytatni kell. A Balatonon jelenleg négy-ötezer jármű fut, ám a tó 16-18 ezret is elbírna.A sajtótájékoztató keretében a Balatoni Hajózási Rt. és a Postabank, valamint a HypoVereinsbank Hungária Rt. képviselői 200 millió, illetve 150 millió forintos hitelszerződést írtak alá. A két banki hitel a balatonlellei, valamint a szigligeti vitorláskikötő kialakítását fedezi majd. A két új kikötő magas sszintű szolgáltatásokat nyújt majd, a hasonló színvonalú külföldi üdülőhelyeknél kedvezőbb áron.A tervek szerint mindkét kikötő üzemel már idén nyáron, s az éves bérleti lehetőség mellett hosszabb távú konstrukciók is igénybe vehetők. A Balatoni Hajózási Rt. az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint az évi 2-300 millió forintos fejlesztéseit eddig mindig saját forrásból hajtotta végre, a banki hitel idén a két kikötő párhuzamos fejesztése miatt vált szükségessé.Szalma Botond, a Mahart vezérigazgatója a társaság múlt évi eredményeiről szólva elmondta: a tervezett 5,2 milliárd forintos árbevétellel szemben 5,4 milliárdot produkált a cég, a dolgozói létszám ötszáz fővel csökkent. A Mahart továbbra is jelentős veszteséget produkált, ami Szalma Botond szerint részben a költségvetési támogatás hiányával magyarázható. Emellett érzékenyen érinti a hajózási céget az a körülmény, hogy a jugoszláviai háború pusztítása következtében hajózhatatlanná vált Al-Duna tetemes piacveszteséget okoz.