Magyarország sokat nyújthat az EU-nak

Ha most tartanának népszavazást Magyarország EU-csatlakozásáról, akkor a németek 82 százaléka, az osztrákok, franciák és szlovénok kétharmada Magyarország felvétele mellett voksolna. A magyar lakosság 70 százaléka döntene a csatlakozás mellett – derült ki a Magyar Gallup Intézet által végzett nemzetközi közvélemény-kutatásból.Magyarország európai uniós belépésének esélyeit és hozamát a vizsgált négy országban, azaz Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Szlovéniában kedvezőbben ítélik meg, mint azt általában feltételezni szokás – tartalmazza a Magyar Gallup Intézet felmérése, amely a www.gallup.hu internetes oldalon olvasható. Az adatok tanúsága szerint Magyarország belépését minden eddigi becslést felülmúló arányban támogatják mindhárom EU-tagországban. Ezek a számok pozitívabb társadalmi hozzáállásra utalnak, mint amire nyugati politikusok hivatkozni szoktak, s még egy ausztriai népszavazás sem veszélyeztetné a csatlakozásunkat. Kedvezőnek tekinthető: a többség tudott arról, hogy hazánk beadta csatlakozási kérelmét a szervezethez, s 60-80 százalék úgy véli, Magyarország legkésőbb 2005-ig csatlakozni fog az EU-hoz.A megkérdezett franciák 39 százaléka, a szlovének 49 százaléka, az osztrákok 50 százaléka és a németek 61 százaléka egyetért azzal a kijelentéssel, hogy „Magyarország sokat nyújthat az Európai Uniónak”. A magyarok körében 45 százalék ért egyet e kijelentéssel. Minden negyedik osztrák, minden ötödik német és francia, valamint minden hetedik szlovén úgy gondolja, hogy Magyarország uniós tagsága növelné az életszínvonalat hazájában. A magyaroknak csupán 38 százaléka számít a csatlakozás kapcsán személyes előnyökre.Magyarországon minden tíz emberből hat gondolja úgy, hogy a csatlakozásból az országnak több előnye származna, mint hátránya. A német és az osztrák lakosság csaknem kétharmada, a franciák 60 százaléka és a szlovénok 46 százaléka vélekedik hasonlóképpen.Az öt ország lakossága szinte egybehangzóan úgy véli, hogy Magyarország EU-tagsága történelmileg és földrajzilag is természetes, indokolt. Ugyancsak konszenzus alakult ki azokban a kérdésekben, hogy a bővítéssel Magyarország fontosabbá válhat Európában és az ország vezetői megteszik, ami szükséges a mielőbbi csatlakozáshoz.A felmérés szerint a magyar lakosság fele szeretné, ha hazánk 2002-ig az Európai Unió tagjává válna, negyede pedig azt, hogy 2003–2005 között. Hét százalék szeretné, hogy Magyarország soha ne legyen az Európai Unió tagja, 12 százalék pedig bizonytalan.*A nemzetközi közvélemény-kutatás sorozatát a Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központjának megbízásából a Magyar Gallup Intézet végezte. A 800-1000, véletlenszerűen kiválasztott francia, német, osztrák és szlovén polgárt telefonos közvélemény-kutatók kérdezték meg tavaly ősszel. A minta a 18 év feletti lakosságot reprezentálja nem, korcsoport és településtípus szerint. A terepmunkát 2000. október 31. és november 14. között a Magyar Gallup Intézet megbízásából a frankfurti Link Marketing Services + Partner GmbH piackutató cég, a salzburgi IGF (Institut für Grundlagenforschung) piackutató cég, a ljubljanai CATI CENTER piackutató cég, valamint a párizsi Gallup France végezte. Az alkalmazott minta statisztikai hibahatára 3,5 százalék.