Mennyit ér a főváros védelme?

Negyven éve áll üresen az erzsébetvárosi Hungária fürdő. Tulajdonosa öt éve vár arra, hogy lebonthassa az épületet és modern szállót építsen a helyébe, a Fővárosi Közgyűlés azonban továbbra sem szünteti meg az ingatlan védettségét. A befektető azt reméli: ha megtartja a ház homlokzati részét, sikerül elnyernie a városvédők támogatását is.A Hungária fürdőt (a későbbi Kamra-mozgó mozit) és az egykori Continentál szálló Dohány utcai és Klauzál utcai épületét 1990-ben vásárolta meg a Fővárosi 2. számú Építőipari Vállalattól a Continental Hotel Építő és Üzemeltető Kft. Az ingatlanok öt év alatt még kétszer cseréltek gazdát, az izraeli Beverly Hills Kft. 1995-ben lett tulajdonos.Horváth Nóra, a cég munkatársa szerint a telkek hasznosítására szóló tervek négy éve megvalósításra várnak. A szálló és a fürdő helyén termálvizes hotel épülne, a Klauzál utában pedig egy kétszáznegyven férőhelyes parkolóház. Ez utóbbinak a városkép szempontjából sem lenne akadálya, hiszen a Continentál és a Klauzál utcai raktár védettségét – miután az ingatlanok életveszélyessé váltak – a főváros tavaly megszüntette, a Hungária fürdő azonban továbbra is a város védelme alatt áll. Mivel építési engedély csak a három ingatlan együttesére adható ki, a tulajdonosnak – ha mindenárom bontai akar – várnia kell a védettség megszüntetéséig.Patkós Lajos, az erzsébetvárosi polgármesteri hivatal építési osztályának csoportvezetője úgy tudja, ők összesen háromszor kérvényezték a védettség felfüggesztését a Fővárosi Közgyűlésnél. Legutóbbi kérelmüket három hónappal ezelőtt utasították el, de a döntést a közgyűlés csak „nagyvonalakban” indokolta meg. Ameny-nyiben kiemelnék az épület műemléki szempontból értékes részleteit – amelyek meglétét a szakember erősen kétségbe vonja –, a tulajdonos joggal kérhetné a fővárostól a felújítás támogatását – véli Patkós Lajos. Szerinte a közgyűlés elsősorban régi fényképek alapján határozott a védettség megtartása mellett, amelyek még vitathatatlanul egy építészeti remekmű látszatát keltették. A tulajdonosnak – bár várnia kell a terület hasznosításával – ez utóbbi döntés is kedvező lehet. A fürdő ugyanis előbb-utóbb olyan állapotba kerül, hogy életveszélyessége miatt államigazgatási határozatot hoznak a lebontásáról. A polgármesteri hivatal munkatársa szerint négy szakvélemény igazolja azt, hogy az épület már most életveszélyes. Úgy tudja, hogy már a városvédők sem mernek bemenni a házba, egyrészt az ingatlan állapota miatt, másrészt azért, mert telente az egykori fürdő hajléktalanoknak nyújt menedéket.A hivatal decemberben kötelezte a tulajdonost a veszélyes részek lebontására, a még javítható területek rendbehozatalára. Horváth Nóra szerint a kötelezés kissé „túlzó” kifejezés esetükben, ugyanis 2000. július 17-én a kft. is készíttetett egy statikai véleményt – amely több pontban rámutat a katasztrofális állapotra –, és kérte a bontási engedélyt. Azóta a házat felállványozták, s a veszélyes épületrészeket (ilyen a lépcsőház) a napokban eltávolítják.Patkós Lajos az ingatlan egyetlen megmaradt értékének a homlokzaton elhelyezett századeleji szoborcsoportot tartja. Úgy véli, hogy a legcélszerűbb az lenne, ha a Hungáriát a tulajdonosok lebonthatnák, és a telekre az egykori fényképek és tervrajzok alapján egy küllemében a régivel azonos házat húznának fel, amelynek oromzatára később visszahelyezhetnék a restaurált szoborcsoportot is. Szerinte a fürdő belső szerkezete a mai felhasználási szokások mellett már nem hasznosítható rentábilisan. A belmagasság alkalmatlan egy szálloda működtetéséhez, de a lépcsőházi rész felújítása is többe kerülne, mint az újbóli felépítés. Amennyiben a közgyűlés engedélyezné a bontást, a polgármesteri hivatal is vállalná, hogy csak az eredetihez hasonló ház épülhessen a fürdő helyébe.– Ha az utcaképet változatlanul hagyják, akkor a helyi Fidesz is támogatná a kft. terveit – nyilatkozta lapunknak Hont András erzsébetvárosi pártelnök. – Addig nem szabad hozzányúlni a városképileg értékes ingatlanhoz, amíg a tulajdonos tervrajzban be nem mutatja, mit akar a telekre építeni – véli. Az már azonban tárgyalási alapot jelentene, ha a kft. ígérvényben biztosítaná a kerületet arról, hogy a fürdőhőz hasonló épület díszíti majd a Dohány utcát.Horváth Nóra szerint a tulajdonos sem akarja a közel százéves utcaképet megbontani. Sőt, arra is hajlandó, hogy az ingatlan első traktusát a homlokzattal együtt megtartsa. Így az építkezés a Hungária külszíni részét nem érinti majd (csupán annyiban, hogy felújítják), és csak a ház hátsó traktusát bontják le.Ráday Mihály városvédelmi tanácsnok úgy véli, ha a befektető komolyan gondolja a homlokzat megtartását, azt előbb egy építési tervben kell megfogalmaznia, amelyet aztán a fővárosi tervtanács elbírál. A kft. eddig ugyanis csak bontási engedélyt kért, de konkrét tervet még nem készített. Így pedig nem dönthetnek egy közel százéves ingatlan sorsáról. Mint mondta, a két épület (a Continentál és a Klauzál utcai ház) védettségét is csupán jóhiszeműségből függesztette fel a közgyűlés, cserébe együttműködést reméltek a kft.-től. A szakember szerint egyébként még a legroszszabb statikai állapotú műemlék sem menthetetlen. Ha a közgyűlés engedélyezné a Hungária lebontását, a belváros egyik – külső-belső építészeti megoldásait tekintve – legizgalmasabb épülete tűnne el. Az egykori fürdő teljes eltűnése így is nagyon valószínű, ha a Beverly Hills nem áll el bontási szándékától.A városvédelmi tanácsnok szerint el kell vetni azt a nézetet, miszerint a külföldi befektető számára a magyar építészeti érték nem érték. Példaként említette a gödöllői Grassalkovich-kastélyt és a közelmúltban átadott Ybl-palotát. Mindkettőt műemléki voltuk szemmel tartásával újította fel a nyugati befektető. Jelen esetben – véli Ráday – a vásárlónak nincs érzéke a régi értékekhez. Ezek után ismét felvetődik a kérdés: vajon mennyit ér az értékes ingatlanokat óvó városi védettség, ha a tulajdonos mindenáron bontani akar?