Moszkva fizet

Az elmúlt hetekben tett nyilatkozatokkal ellentétben Moszkva mégis törleszti a kormányhitelezők Párizsi Klubjával szemben fennálló adósságát. Ezt Mihail Kaszjanov miniszterelnök jelentette be a minap, s a kormány még a héten dönt azokról a módosításokról, amelyek lehetővé teszik a törlesztéshez szükséges kiadások beillesztését az idei költségvetésbe. Oroszország összesen 48,6 milliárd dollárral tartozik a Párizsi Klubnak, amelyből 38,7 milliárd a szovjet korszakból való. Az idei tartozás 5,9 milliárdos, amelyből 3,5 milliárd származik a szovjet adósságokból.Hazai szakértők körében is vitát váltott ki az orosz kormány döntése, hogy az idei első negyedévben nem törleszti a Párizsi Klubbal szemben fennálló adósságának február végén esedékes 1,2 milliárd dolláros részletét, mivel ennek a büdzsében nincs fedezete. Az orosz kormány a Szovjetuniótól örökölt adósság átütemezésének reményében a költségvetésben már nem is különített el összeget a fizetésre.Moszkva az 1998-as válságot követően már elért egy átütemezési megállapodást. Az akkori egyezség azonban csupán tavaly év végéig szólt, ennek lejárta előtt azonban már puhatolózni kezdett a hosszabbítás, illetve a részleges leírás lehetőségeiről. Ennek reményében hagyták ki a szükséges összeget az idei költségvetésből, amelybe ráadásul beszámolták a nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,5 milliárd dolláros kölcsönét is. Egyelőre azonban egyikből sem lett semmi, bár az IMF küldöttsége jelenleg is Moszkvában tárgyal.A nemzetközi pénzügyi szervezetek elutasítják mind az adósságátütemezést, mind pedig azok leírását, mivel úgy vélik, az exportált energiahordozók és nyersanyagok világpiaci áremelkedése akkora bevételhez juttatta Oroszországot, hogy nyugodtan eleget tehet kötelezettségeinek. A tavalyi valóban álomév volt Oroszország számára, hiszen tízéves csúcsot megdöntve hatvanmilliárd dolláros volt a külkereskedelmi többlet, a tervezettnél 11 milliárddal több pénz folyt be az államkasszába, az ország valutatartalékai pedig egy év alatt 12,5-ről 27,9 milliárd dollárra nőttek. Az átütemezésnek egyébként is feltétele az új megállapodás az IMF-fel, amely egyelőre várat magára. Az esélyeket erősen rontja az a tény, hogy Bush elődjénél keményebben kíván fellépni Moszkvával szemben. Az amerikai elnök nyíltan bírálta az IMF-et, amiért az pénzt öntött Oroszországba anélkül, hogy meggyőződött volna annak célszerű felhasználásáról. Orosz elemzők is megjegyzik, hogy ma már nem hat meg senkit a reformok gyorsításának ígérete, s emellett az eddigi tapasztalatok, valamint az a tény, hogy gyakorlatilag befejeződött a piacgazdaság kialakítása, a további hitelek folyósítása ellen szólnak.A kormány ugyanakkor azzal érvel, hogy a tavalyi álomév után idén a bevételek csökkenése várható. A hitelezők számára ennél megfontolandóbb érvnek tűnik, hogy a tavalyi többletbevételre inkább a strukturális reformokra lenne szükség. Ezenkívül tény, hogy ha idén nem is, jövőre mindenképpen tárgyalni kell az átütemezésről, hiszen a 2003-ban összesen esedékes 18 milliárd dolláros törlesztési részlet – igaz, ennek csupán mintegy harmada esik a Párizsi Klubra – súlya alatt összeroppanhat az orosz költségvetés. Megfigyelők mindezek mellett megjegyzik azonban azt is, hogy Moszkva most elsősorban taktikai okokból dobott kesztyűt a Párizsi Klubnak. Célja ezzel az volt, hogy sarokba szorítva a kormányzati hitelezőket, az egykori Szovjetunió magánhitelezőit tömörítő Londoni Klubbal elért tavalyi megállapodáshoz hasonlót alkudjon ki. A „londoniak” ugyanis egyszerűen elengedték a 32 milliárdos tartozás mintegy egyharmadát. A sokkal szigorúbb Párizsi Klub esetében azonban Moszkva alighanem az átütemezéssel is beérné, vagy ha az adósságcsökkentés fejében orosz cégekben szerzett részesedést is elfogadna néhány ország, elsősorban a hitel több mint 40 százalékát jegyző Németország. A tárgyalások sikere egyébként Kaszjanov sorsára is kihatással lehet. Sokak szerint ugyanis csupán egy, a tavalyihoz hasonló megállapodás esetén úszhatja meg a lapok szerint levegőben lógó kormányátalakítást.