Reformok előtt a Magyar Nemzeti Bank

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága tegnapi ülésén tartózkodás nélkül, 18 igen, 12 nem szavazattal támogatta Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter jelölését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki posztjára. A testület egyhangúlag támogatta Szapáry György kinevezését a jegybank alelnökévé. A leendő jegybankelnök beszámolójában kijelentette: a következő hat év feladata az Európai Monetáris Unióhoz való csatlakozás előkészítése, az ehhez szükséges kritériumok teljesítése.Az elnökjelölt közölte: támogatja a korábbi kormánydöntést, amely szerint a csúszóleértékelés havi üteme 0,2 százalékra csökkenjen ez év áprilisától.Járai szerint az első lépés lehet a csúszóleértékelés mértékének csökkentése. Az MNB függetlenségéről Járai kifejtette: azt törvényi úton kell megteremteni a jegybanktörvény módosításával. Az MNB-nek monetáris politikai kérdésekben kell függetlennek lennie, és a jegybank célja az árstabilitás kell legyen. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerepéről a volt pénzügyminiszter elmondta: az ÁSZ csak a jegybanki működés törvényességét vizsgálhatja majd, a külső auditor ugyanúgy megmarad. A jegybanktanács szerepe erősödik a tervek szerint, a testület a monetáris politika fő döntéshozója lesz.Reformokat tervez a leendő elnök a jegybank belső szervezetében. A nemzeti bank számviteli rendszerét olyanná kell tenni, hogy az mindenben megfeleljen a nemzetközi számviteli szabályok (IAS) előírásainak.Járai Zsigmond kiemelt feladatként jelölte meg a nem jegybanki tevékenység megszüntetését. A CW AG ügyével kapcsolatban hangsúlyozta: akiknek szerepük volt a bécsi bank helyzetének megteremtésében, azokat felelősségre kell vonni. Hozzátette: a CW-vel kapcsolatban rendelkezésre állnak majd azok az adatok, amelyek eddig banktitoknak minősültek, s ezek birtokában lehetséges lesz a pénzintézet ügyének maradéktalan feltárása. Járai Zsigmond az ülést követően lapunknak elmondta: a bécsi leánybank ügyének teljes feltárásáért minden törvényes lépést megtesz majd. A leendő jegybankelnök kérdésünkre nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy a Postabank esetéhez hasonlóan az MNB bécsi leánybankja egykori könyvvizsgálóinak felelősségét is vizsgálják majd.A gazdasági bizottság megvitatta a Magyar Nemzeti Bank 1998. és 1999. évi tevékenységéről készített beszámolókat, valamint a hozzájuk kapcsolódó felügyelőbizottsági jelentéseket. Surányi György jegybankelnök beszámolójában közölte: a legjelentősebb eredmény az, hogy – az MNB monetáris politikájának is köszönhetően – a hat évvel ezelőtti, 30 százalék fölötti inflációt napjainkra egyszámjegyűre sikerült mérsékelni. Az MNB az elmúlt időszakban a külföldi értékelések szerint a kelet-európai régió legjobb jegybankjává vált. Surányi György közölte: 2000. májusában az MNB éves rendes közgyűlésén az akkori pénzügyminiszter az előtt formált véleményt a CW 1999. évi tevékenységéről, mielőtt a felügyelőbizottság, valamint az MNB auditorának vizsgálata lezárult volna. Az MNB független könyvvizsgálója, a PricewaterhouseCoopers (PwC) ezután befejezte vizsgálatát, amely tisztázta a végelszámolók tevékenységét. A PwC egyetlen felelőtlenségre utaló jelet sem talált a végelszámolók 1999-es tevékenységében.