Régi-új módszerek Csecsenföldön

Miközben naponta érkeznek hírek az orosz erők elleni csecsen akciókról – így a Kavkaz Centr jelentése szerint a hét végén például 52 katonát öltek meg –, addig az elemzők ezek fényében inkább az akciók Putyin által minap bejelentett új szakaszát értékelik. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a biztonsági szolgálat szerepének erősítése feltehetően a felperzselt föld külföldön legélesebb tiltakozást kiváltott taktikájának végét is jelenti. Az új taktika egyik fontos eleme, hogy az FSZB irányítása alatt mintegy 200 településen hoznak létre száz-kétszáz fős orosz helyőrséget. Csecsenföldön a szövetségi erők csapatcsökkentései után 50 ezer katona és rendőr marad – közölte kedden Moszkvában Valerij Manyilov vezérezredes, az orosz vezérkari főnök első helyettese. Az orosz tábornok megerősítette, hogy ez az 50 ezres kontingens állandó jelleggel állomásozik majd a köztársaság területén. Jelenleg csaknem 80 ezer fő a szövetségi erők létszáma Csecsenföldön, s ebből 40 ezer a katona – legalábbis Manyilov állítása szerint.A váltás a szakértők szerint már a levegőben lógott, hiszen a Putyinhoz közel álló biztonságiak körében egyre inkább érlelődött az a felismerés, hogy a katonák túlságosan durván lépnek fel. Ezzel egy időben a védelmi minisztériumban is erősödött az a lobbi, amely a véget nem érő háború felelősségét levenné a válláról, mondván, a hadsereg immár megtett minden tőle telhetőt. Mind divatosabb lett arról is beszélni, hogy Csecsenföldön is a Sztálin által a háború után a nyugat-ukrajnai és baltikumi partizánok ellen alkalmazott taktikát kellene alkalmazni. Ennek lényege, hogy együtt lépnek fel a katonai és a biztonsági szolgálatok a harcosok és a velük szimpatizáló polgári lakosság semlegesítésére, az utóbbi irányításával. Mint Pavel Felgengauer katonai elemző a Moszkovszkije Novosztyiban megállapítja, most éppen a generalisszimusz egykori taktikája éled újjá, csakhogy a mai Oroszországban ez már több ok miatt sem lehet hatékony. Egyrészt, Sztálin országa fegyelmezett volt, nem keresett külföldi befektetőket, s nem fenyegette az emberi jogok megsértése miatt folyamatosan az Európa Tanács.Ezzel kapcsolatban érdekes nyilatkozatot adott a Le Monde-nak Lord Russell-Johnston, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke. Mint mondta, a képviselt negyven állam közül egy sem akadt, amelynek kormánya vállalta volna, hogy eljárást kezdeményez Moszkva ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságánál, s ha ezt szégyennek minősítjük, túlságosan finoman fogalmazunk. Russell-Johnston szerint a küldöttek nem árulták el a csecsen ügyet, egyáltalán nem a „reálpolitika” szirénhangjának engedelmeskedtek, amikor viszszahelyezték jogaiba az orosz duma delegációját. Emlékeztetett arra, hogy egyedül az ET közgyűlése hozott konkrét szankciókat Oroszország ellen tavaly áprilisban, miközben az EBESZ, az Európai Unió és az európai kormányok tétlenül szemlélték a csecsenföldi lakosság emberi jogainak rendszeres és büntetlen megsértését. Az ET parlamenti közgyűlése januári döntésének előzményeként az elnök felidézte azt is, hogy tavaly tavasszal, amikor az ET-törvényhozók heves vita után és túlnyomó többséggel az orosz képviselők szavazati jogának felfüggesztése mellett döntöttek, a dumaküldöttek többsége még fenntartás nélkül védelmezte saját kormánya álláspontját a csecsenföldi szerepvállalás kérdésében. Az azóta eltelt nyolc hónap alatt azonban – ha a csecsenföldi helyszínen lényegében nem is sok – a duma-képviselők magatartásában alapvető változást tapasztalhattak. Ennek következtében jöhetett létre az a példa nélküli moszkvai látogatás, amelyen az ET-küldöttség nyilvános meghallgatáson vehetett részt, s ezen orosz kollégáik nyíltan bírálták Moszkva csecsenföldi akcióit, s erőteljes nyomást fejtettek ki a döntéshozókra a humanitárius helyzet azonnali javításáért.