Szellemi országépítés

„A XX. század elején Magyarországot előre megfontolt szándékkal szétdarabolták. A magyar lakosság harmada azóta niggerként születik, él és hal meg az utódállamok területén.”Makovecz Imre e két mondata feszült szellemi környezetbe hull bele ezekben a hetekben. Olvasója a jelen hatására félreért egyes szavakat: „A XX. század végén szétrabolták” – olvassa első nekifutásra. Majd megdörzsöli a szemét, és látja: ennyire azért még nincsen aktualizálva a kötet, amely az Írások 2000–1990 címet viseli. A „szétrabolták” szónak most különös időszerűséget adna a megbotránkoztató hír: az új egri uszodát külföldi kézbe akarják adni az illetékesek.Az országépítő írásait, rajzait és a műveiről készült fényképeket az Editio Plurilingua adta ki, az első, gyorsan elfogyott ezer példány után újabb ezres számban. Felbukkan a kötet lapjain az egri uszoda képe is: az ezredvég városi társadalma ezt a teljesítményt hagyta üzenetként a jövendő nemzedékekre.A tudományosan is megalapozott agymosás közepette alkotta az országépítő a siófoki evangélikus, a paksi katolikus, a csurgói református, a sevillai héttornyú templomot és regimentnyi más épületszobrot. Ám feltűnnek a kötetben a meg nem valósult álmok is: az 1996-os magyar világkiállítás építménytervei.Mit ér a keresztény és magyar ember? A fehér ember lába alól kicsúszott a talaj. Eleget pusztították itt az embereket. Címek, amelyek önmagukban is provokációk ma, a kulturális diktatúra korában. Mint ahogy provokációk Makovecz épületei is: pofon ütik a sablonosság, az uniformizáltság, az igénytelenség harsány propagálóit.A Laudatio című írásmű érzékelteti: Makovecz tág körben igyekszik bátorítani a társadalom jó, építő törekvéseit, nem ragad meg szakmáján belül. Épp a napokban adták át a legrangosabb magyar irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot, mely nemzeti elismerésben Makovecz Imre kuratóriumi elnökként közreműködik. „A Te katonád voltam, Istenem” – mondta Balassi. Alighanem Makovecz országépítő életművében is örömét leli a Teremtő. (Makovecz Imre: Írások 2000–1990. Editio Plurilingua, Budapest, 2001. Ármegjelölés nélkül)