Tavaszi nyitány az Országgyűlésben

Ma megkezdődik az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, amelynek első hetén napirendre kerülnek többek között a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációjára vonatkozó törvénymódosítások. A parlament – a múlt év decemberi sikertelen szavazás után – ismét voksol a képviselők jogállásáról szóló törvény módosításáról.Orbán Viktor miniszterelnök aktuális kérdésekről szól napirend előtt az Országgyűlés mai, első plenáris ülésnapján. A Ház – a napirend elfogadása mellett – szavaz a tavaszi ülésszak munkarendjéről is, mivel erről sem alakult ki egyetértés a frakciók között a házbizottság csütörtöki tanácskozásán. Mint ismert, az ellenzéki MSZP és az SZDSZ ellenzi a háromhetes ülésezést, álláspontjuk szerint vissza kellene térni a heti munkarendhez. A parlament igazolja Dögei Imre kisgazda képviselő mandátumát, aki a nemrégiben elhunyt István József helyét foglalja el. Holnap titkos szavazással új jegyzőt választ az Országgyűlés Molnár Róbert helyére, aki távozott a kisgazda frakcióból. Az FKGP elnöksége Boda Ilona képviselőt jelölte a jegyzői posztra.Ismét szavaz a Ház a képviselők jogállásáról rendelkező törvény módosításáról, amelynek zárószavazása tavaly decemberben elmaradt, mivel a javaslathoz módosító indítvány érkezett. Az előterjesztés várhatóan nem kapja meg a szükséges kétharmados támogatást, ugyanis az MSZP és az SZDSZ elutasítja a tervezetet. Úgy tudjuk, a Fidesz név szerinti szavazást kezdeményez. A módosító javaslat szerint a képviselőknek minden évben nyilvános vagyonnyilatkozatot kellene tenniük, amely kiterjedne vagyoni helyzetükre és gazdasági érdekeltségeikre egyaránt, vagyongyarapodásuk vizsgálatát pedig bárki kezdeményezhetné.A törvényhozás szerdán megkezdi a köztisztviselők jogállásáról, valamint a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló jogszabály módosításának tárgyalását. Pénteken vitatják meg a képviselők azt a jelentést, amely a Magyar Nemzeti Bank kereskedelmi banki tevékenységével összefüggésben született vizsgálat eredményéről számol be. Az MNB bécsi székhelyű leánybankjáról, a CW Bankról szóló jelentés – mint arról már beszámoltunk – megállapítja, hogy az 1987 óta regnáló jegybankelnökök nem tettek meg mindent a 80 milliárd forintra tehető veszteség kialakulásának megakadályozásáért. A jelentés szerint megállapítható a CW Bank felügyelőbizottságainak, elsősorban azok elnökeinek felelőssége.