Tisztelt Szerkesztőség!

Körkép White úr számáraMég hányszor kell ugyanazt újra és újra elmondani?Érdeklődéssel olvastam a Magyar Nemzet február 10-i számában Lovas István kérdéseit, amelyeket sajtótémában Aidan White-hoz, a Nemzetközi Újságíró-szövetség elnökéhez intézett. Nos, jellemző, hogy Aidan White úr figyelmét még így, nyílt kérdésekkel sem lehetett felkelteni. Talán csak nem azért, mert ezúttal nem a baloldali-balliberális sajtómonopóliumok csorbulása ellen kellett következetesen fellépni és Budapestre utazni? Az egyébként precíz felsorolásból olyasmik maradtak ki, amelyekről éppen White úr szervezetének kellene a legtöbb információval rendelkeznie.Nyomtatott sajtó. Csupán egyetlen jobboldali-konzervatív országos politikai napilap jelenik meg, szemben három szocialista–szabad demokrata irányultságú újsággal. Az utóbbi kategóriát bővíti a szintén liberális Világgazdaság, nem beszélve az országos politikai bulvárlapok szintjéről. Ott a Mai Nappal hamarosan egyesülő ellenzéki Blikk vezet – nincs kihívója sem. Nagy csalódás a fővárosi Metro újság. Indulásakor szerkesztői pártatlanságot ígértek, mára ott tartunk, hogy Bolgár György véleményeit olvassuk az aluljárókban. Ezek úgy érkeznek, mint a metró. Egymás után. Múltkor egy bevásárlóközpontban sétálgattam családommal, egyszer csak mit látok? Hegyekben álló Metro-újságkötegeket. Elképesztő, hogy a lapterjesztők mit be nem vetnek propagandájuk érdekében: ezentúl irodaházakba, egyetemekre, benzinkutakhoz, mindenhová odatornyozzák, olvassuk csak Bolgárt, mi, alulinformáltak... Demszkynek már nem kell szétfúratnia a Gellért-hegyi hőforrásokat, a Metro csak úgy magától terjed ki. Hát nem zseniális?A napilappiacon tehát hat az egyhez az arány. Hatszoros túlerő a baloldal, az annyira elnyomott MSZP–SZDSZ-párti sajtó javára. Összpéldányszám? Kár számolgatni. Ezért sietett ide White úr? De lehet, hogy én tévedek. A kormány éppen az ellenzéki balliberális heti és havi kiadványokat nyomja el. A hirdetésekkel teletömött 168 Órát, a bányaüggyel megbukott ÉS-t, a Magyar Narancsot, a HVG-t, a Népszava-epigon Vasárnapi Híreket, Farkasházy Hócipőjét, a Kritikát, a Mozgó Világot, a Beszélőt. Vagy a Szabadságot és a Heteket, de ezek olyan agitációs propagandairatok, amiket legalább ki lehet nevetni. Nem beszélve néhány, szakmapolitikai köntösben ágáló álfolyóiratról, amilyen a Fundamentum is az SZDSZ-es Halmai Gábor főszerkesztésében, amely az amerikai balliberális körök első számú hazai és doktriner propagálója.Elnyomott, a kormány által jól megszorongatott újságokról van szó, ugye? Némelyikről – lapvásárló hiányában – az SZDSZ fiókintézménye, a Soros Alapítvány milliói gondoskodnak. Talán ez az oka, hogy White úr hozzánk érkezett: megvizsgálni, ugyan miként lehet, hogy csak egyetlen jobboldali hetilap (a Demokrata) jelenik meg egy ekkora túlerővel, egy ilyen hatalmas és minden szegletre kiterjedő véleménymonopóliummal szemben. Ha mégis tévedtem volna Aidan White megtisztelő ittlétének kiváltó okairól, nos, az csakis a tévék és rádiók szintúgy elnyomott helyzetéből adódhat; a Heti Hetessel nem az a baj, hogy létezik, hanem hogy nem volt a Horn-kormány idejében. A magyarul ritkán beszélő médiasztároknak és az RTL Klubnak egyszerűen nem hiányzott a humor és a politika, azokra pánikszerűen lett szükség, 1998 után. Az ATV-ben is, ahol Juszt Lászlónak például megélhetési műsorsávot tartanak fenn.Szóval ennyire elnyomják itt a sajtószabadságot, valóban ide kell jönni, beszámolókat fogalmazni, kilátástalan a havi két-három milliót kereső kollégák szociális helyzete. Szörnyű az is, hogy Mester Ákosnak, Bölcs Istvánnak és a korrumpált többieknek VIP-hiteleket kellett felvenniük tízszázalékos kamatra akkor, amikor a halandónak 25-30 százalék körüli kamatra adtak hitelt, ha kapott egyáltalán! Gondolom, White úr ezt is visszafizetteti, nemcsak egy állítólagos közszolgálati, érdek-képviseleti újságíró-szövetség teljességgel elfogult vezetőségének, elnökének jött ide kampányolni. Mi, olvasók viszont „csupán” olyat igénylünk, ami végre valahára nem baloldali, nem liberális. Vincze S. Tamás, gépészmérnök, Budapest