Vita a főtisztviselői karról

Három jelentős tövény vitáját kezdte meg tegnap a parlament: a képviselők a köztisztviselői törvényről, a családok támogatásról és a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló javaslatokat tárgyalták. Az előterjesztéseket az ellenzéki pártok éles kritikával illették, és jelezték: sem a köztisztviselői, sem a vallásszabadságról szóló törvényt nem támogatják.Új feladatok meghatározásával, korszerűbb feltételrendszer kialakításával, nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsüléssel, ugyanakkor szigorúbb elvárásokkal és követelmények bevezetésével a kormány olyan köztisztviselői kart kíván létrehozni, amely képes a szakszerű és hatékony közigazgatásra, döntés-előkészítésre, és az EU-csatlakozás előkészítésére, illetve végrehajtására – jelentette ki tegnap a közszolgálati törvény expozéjában Pintér Sándor belügyminiszter. Az előterjesztés értelmében feltétel lesz a felsőfokú végzettség, az etikai kódexben leírtak betartása és a vagyonnyilatkozat-tétel. A tervezet létrehozza a főtisztviselői kart, amely kis létszámú, stratégiai szemléletű szakmai elit lesz – tette hozzá Pintér Sándor. A kormány a reformlépésekre mintegy 120 milliárd forintot szán. Az illetmények több lépcsőben, mintegy 70 százalékkal növekednek. Első lépcsőben idén júliusban 24 százalékkal emelkednek a fizetések, ezt követően az érintettek 2002-ben és 2004-ben újabb 20-20 százalékos emelésre számíthatnak.A vitában Perlaki Jenő (Fidesz) úgy vélte: a főtisztviselői kar létrehozásának célja a távlatokban gondolkodó köztisztviselői szakmai elit megteremtése. Kiállt a köztisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége mellett is. Ezzel szemben Lamperth Mónika (MSZP) közölte: az új intézmény nem szakmai elit lenne, hanem „olyan politikai klientúra, amely a jelenlegi kormány szándékai szerint működne”. Jelezte: a szocialisták fontosnak tartják a köztisztviselői törvényt, de annak ilyen irányú módosítását nem támogatják. Az FKGP nevében Koppánné Kertész Margit támogatandónak nevezte a javaslatot, mert elfogadása összhangot teremt a különböző területeken dolgozó köztisztviselők között. A kisgazda politikus szerint is szükséges a köztisztviselők vagyoni helyzetének ismerete, hogy megakadályozzák a korrupciót.Kóródi Mária (SZDSZ) kijelentette: pártja nem tudja elfogadni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. Bírálta a főtisztviselői kar létrehozását is. Az MDF alapvetően egyetért a javaslattal, de annak néhány pontját aggasztónak tartja – jelezte Gémesi György. Szerinte pontosításra szorul a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos passzus is. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) is jelezte: módosításokat tartnak szükségesnek. Helyesnek nevezte a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, de a főtisztviselői kar intézményének létrehozásával kapcsolatban aggodalmát fejezte ki.– A családok támogatásáról szóló törvény módosításának elfogadása esetén a jövőben a nagyszülők is igénybe vehetik a gyermekgondozási segélyt – mondta a három kormánypárti előterjesztő nevében Selmeczi Gabriella (Fidesz). Hozzátette: a nagyszülő jogosultságát a gyesre a gyermek egyéves kora után lehet majd megállapítani. Az előterjesztés fő célja, hogy a szülőknek ne kelljen félniük munkahelyük elvesztésétől – hangsúlyozta Selmeczi Gabriella. Az előterjesztést az MSZP és az SZDSZ kritikával illette, a képviselők megfogalmazása szerint a módosítás nem új, és nem érdemi javaslat; nem hoz változást a demográfiai helyzetben sem.A parlament megkezdte a lelkiismeretről és a vallásszabadságról szóló törvény vitáját is. Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter leszögezte: minden ténylegesen vallási szervezet számára hozzáférhetővé kívánják tenni az egyházi státust, ugyanakkor ki akarnak zárni e státusból minden olyan szervezetet, amely elsődlegesen nem vallási célok érdekében jött létre. A miniszter kitért arra, hogy a módosítások másik csoportja pontosítja a különböző egyházi jogi személyek fogalmát és szabályozza a visszaélések esetén követendő eljárást. Az előterjesztést az ellenzék élesen bírálta, mivel úgy véli, hogy a módosítás sértené a lelkiismereti és vallásszabadságot.