Nagy idők nagy embereket teremtenek, a nagy emberek mellett pedig nagy asszonyok tűnnek föl. Mint Alma Mahler, aki oly sikeresen fogyasztotta korszakának hírességeit, hogy végül ő maga is híressé vált.Françoise Giroud könyve szinte percnyi pontossággal követi Alma Mahler életét. Ám korántsem beszélhetünk szürke hétköznapokról, mivel az asszony körül olyan személyiségek forgolódnak, mint Gustav Mahler, Walter Gropius, Franz Werfel és Oskar Kokoschka. Gustav Mahler például egyéniségének teljes súlyával telepszik rá a megismerkedésükkor még inkább kamaszlány Almára, s ez az „elnyomás” jellemzi házasságukat is. A kötetet olvasva végigélhetjük egy asszony – s egyben a férj árnyékában elveszett komponista – lázadását, amely sokak szerint Mahler halálához vezetett.Az érzelmek viharaihoz kítűnő díszlet a XIX. század végi, XX. század eleji Bécs, amely ebben az időszakban éli aranykorát. A polgári társaság forgataga, a művészek kávéházi és éjszakai dorbézolásai mindenkit magukkal ragadnak, még a nagy művész özvegyének szerepében tetszelgő Alma Mahlert is, így tanúi lehetünk az I., majd a II. világháborúra készülő, de a fenyegető veszélyt semmibe vevő bécsiek nagy történelmi megrázkódtatásának. A lényeg azonban minden körülmények között a szerelem, illetve az, amit Alma Mahler annak hisz. A túlfűtött, helyenként barokkosan tobzódó szöveg ugyanis nyilvánvalóvá teszi, hogy Alma Mahler valójában sohasem tudta, mit vagy kit, a hírességet vagy az embert szereti. Amint naplójában lejegyezte: „Mahler zenéjét soha nem szerettem igazán, soha nem érdekelt az, amit Werfel írt – soha nem értettem, amit Gropius csinált –, de Kokoschka igen, Kokoschka mindig mélyen hatott rám.”(Françoise Giroud: Alma Mahler, avagy a hódítás művészete. Európa Könyvkiadó, 2001. Ára: 1600 forint)
origo.hu
Újabb harckocsikkal bővült a dandár – képeken mutatjuk a high‑tech páncélos szörnyeket
