Különvonat

Nagyon feldúlta magát Dési János kollégám a tegnapi Népszavában. Azon háborog, hogyan jön ahhoz a magyar miniszterelnök, hogy Szlovéniába tartó különvonatát mindenféle biztonsági intézkedésekkel vetesse körül. (Előtte ment egy „előfutó” vonat, odafönt katonai helikopter nézte át a pályát, a pullmankocsit meg indulás előtt átfésülték, nincs-e benne taposóakna vagy távirányítású dumdumgolyó.) Igaz ugyan – írja a fölpaprikázott szerző –, Ferenc József vonatozásait is megelőzte annak idején hasonló elővigyázatosság, ő azonban – emeli fel mutatóujját Dési kolléga – császár und király volt, aki Isten (ő kisi-vel írja) kegyelméből lett uralkodó, szemben Orbán Viktorral, akit a nép emelt a miniszterelnöki bársonyszékbe. Vagyis míg őfelségének kijárt az átfésült vasútvonal és szerelvény, addig Orbán kormányfő jobban tenné, ha másodosztályon utazna, zalalövői átszállással.Elmondom neked, János, hogy Horn Gyula sem rollerrel vagy görkorcsolyával utazott annak idején a tárgyalásaira, vagy ha mégis, akkor előtte biztonsági emberek százai rollerezték (görkorcsolyázták) végig az útvonalat. Talán emlékszel még az újságíró-szövetségben Horn sajtótájékoztatóira (egymás mellett ültünk), mekkora böhöm, füldugaszos emberek szimatoltak körül bennünket a bejáratnál...Még mást mondok, János: ilyen az élet. Zavaros. Bizonytalan. Veszélyes. Nem árt, ha az ember kibontás előtt tűzszerésszel nézeti át a postán érkező csomagot. A veszély itt kandikál a kertkapunál.Hogy vigyáznak a kormányfőre? Hát persze. Mi választottuk, a miénk. Baj ne érje.És a következő miniszterelnököt se érje baj, mégha baloldali lesz az illető, akkor sem (akkor minket ér a baj). Veszélyes lett a világ, a gengszterek már a spájzban vannak. Meg itt, közöttünk.