Uniós bírálat a győri égetőnek

Áttörésnek minősítik a helyi égetőmű működése ellen tiltakozó lakossági és zöldszervezetek az unió egyik képviselője, Alexander Deroo hét végi győri látogatását, hiszen a politikus kijelentette: tapasztalatai alapján javasolni fogja, hogy az európai szervezetek vizsgálják meg a dorogi és a győri égetőmű biztonságosságát. Ugyanis el kell dönteni, hogy alkalmasak-e a csatlakozási feltételek teljesítésére – tájékoztatta lapunkat Reuter György, az égetőmű körzetében található egyik városrész, Likócs részönkormányzati vezetője.Az Európai Unió környezetvédelmi bizottságának alelnöki tisztét betöltő Deroo többnapos magyarországi látogatása alatt jutott el Győrbe, ahol a meghívó zöldszervezetek elvitték a garéi hordóégetés kapcsán elhíresült helyi hulladékmegsemmisítőbe. Mint ismert, a múlt év elején Győrben is égették a garéi veszélyes hulladékot. Akkor ötvenötszörös dioxinhatárérték-túllépést regisztráltak. Ezután felfüggesztették egy időre az égetőmű működését, tavaly nyáron azonban visszakapták az engedélyt, de garéi eredetű hulladékot már nem semmisítettek meg itt. Az éppen munkaszünetet tartó telepre csak Deroo-t, Reuter Györgyöt és egy tolmácsot engedték be. Az uniós politikus látogatása után kijelentette: látott ugyan sokkal rosszabb égetőket is, de a berendezés jelenlegi állapotában bizonyosan nem felel meg az európai normáknak. A zárt rendszerű hulladéktárolást, a kötelező mérések fokozását, a lakott területtől való védőtávolság betartását egyaránt meg kell követelni az ilyen profilú művektől. Utóbbinak minimum egy kilométernek kell lennie, hiszen az elmúlt időszak több tragédiája – például a hollandiai tűzijátékgyár robbanása – is figyelmeztető jel volt. Veszélyes üzemeknek nincs keresnivalójuk a lakóházak közvetlen közelében, jelenleg pedig nem felel meg e követelményeknek a győri égető – szögezte le.Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke egyetért azzal a gondolattal, hogy a magyarországi hulladékégetőket csak szigorú környezetvédelmi elvárások alapján szabad üzemeltetni. Példaként a dorogi égetőt említette, amelyet alkalmatlannak tart arra, hogy befogadja a garéi eredetű, dioxinokkal szennyezett veszélyes hulladékokat. Lapunk kérdésére megerősítette: továbbra sem ért egyet a Környezetvédelmi Minisztériumnak (KÖM) azzal a döntésével, amely Dorogon lehetővé tette az égetést. Hozzátette: a győri égető technológiáját tekintve „százszor rosszabb”, mint a dorogi.